A vörösterror 133 napja

Civil összefogás Szádvárért

2008. október 23. 15:19 MTI

Civil összefogást kezdeményezett az ország egyik legnagyobb várának megmentéséért a Szádvárért Baráti Kör: a Borsod megyei Szögliget nevű település felett magasodó várromnál - idén második alkalommal - csütörtöktők szombatig takarítanak a szervezet aktivistái, megkísérlik a növényzettel benőtt várfalak megtisztítását annak érdekében, hogy a biztos pusztulástól megmentsék a hajdan szebb korokat megélt történelmi emléket.


Tomatás Tímea, a baráti kör elnöke elmondta: két évvel ezelőtt határozta el egy - az ország különböző részein lakó - várbarátokból álló társaság, hogy összefog az évszázadokig elhagyatottan álló Szádvár megmentésének érdekében, és azért, hogy segítsen az ország egyik legszebb kulturális örökségének megmentésében. A Szádvárért Baráti Kör csatlakozott a Felső-magyarországi Várak Egyesületéhez, illetve különböző fórumokon népszerűsítette Szádvár ügyét, hogy anyagi és személyi erőforrás toborzásával segítsen a vár folyamatosan romló állapotának megállításán - ismertette az elnök.

Mint mondta, a tényleges munka 2006 októberétől kezdődött az illetékes hatóságok jóváhagyásával. Az Aggteleki Nemzeti Park (ANP) munkatársai különösen nagy segítséget nyújtottak és nyújtanak a munkához. A Baráti Kör tagjai, illetve a szervezet által kiadott felhívás alapján jelentkező érdeklődők, a kezdeményezést felkaroló Szögliget község lakosai, az ANP munkatársai, valamint a régészek a még mindig több emelet magasan álló falak közvetlen környezetéből eltávolították a bozótot, a vár belső területén pedig kiritkították a fákat és levágták az aljnövényzetet. Ezeket a munkálatokat azonban évente kétszer szükséges megismételni, ezért hirdették meg ezt az akciót is - tette hozzá.

Tomatás Tímea beszámolt arról, hogy tavaly ősszel a vár geodéziai felmérése és veszélyelhárítási terveztetése is elkészült, amely a Nemzeti Kulturális Alapból, illetve az egyesületet támogató szakemberek önkéntes munkája révén valósult meg. Idén szeptemberre elkészült a Lisztes-bástya állagvédelme, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, az ANP és a Szádvárért Baráti Kör összefogásával. A vár állagvédelmére fordítható anyagi erőforrások megteremtésére az egyesület pályázatokon vesz részt.

Emlékeztetett arra, hogy Szádvár megépítésének időpontja nem ismeretes, első említése V. István 1268-ban kelt okleveléből származik. Története során több birtokosa is volt, a legjelentősebb szerepet a Bebek család játszotta a vár életében. A mohácsi csata után a tulajdonosok jelentős építkezéseket végeztek a várban. Az erődítmény ekkor főbb vonalaiban elnyerte végleges formáját, egyebek mellett ekkor épültek a rondellák, és ritka megoldásként az északi oldalon létesített kötélpályás teherfelvonó, amelyet "csigának" neveztek.

Szádvár legsúlyosabb ostromát 1567 januárjában élte át, amikor Schwendi Lázár felső-magyarországi főkapitány hadai a várat körülzárva négynapi ágyúzással az északi fal egy szakaszát megbontották, emiatt Bebek György hősiesen védekező felesége, Patócsy Zsófia - szabad elvonulás fejében - a várat föladni kényszerült. A 17. században egymást váltották a vártulajdonosok. Szádvár "elrontásáról" 1686-ban döntöttek Bécsben, jelenleg pedig - az egyik legnagyobb alapterületű magyarországi várként - romokban áll.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!