2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
ITT támogathatsz bennünket

A valóság az ügynökügyek mítoszai mögött

2008. október 17. 09:36 MTI

Tizennyolc éve az orránál fogva vezetik a magyar társadalmat az állambiztonsági források hollétének, mibenlétének tekintetében - így vélekedett Kenedi János tudományos kutató, az állambiztonsági iratok átadását vizsgáló szakértői bizottság vezetője a Heteknek adott interjújában, amelyet a lap csütörtökön juttatott el az MTI-hez.


A megtévesztés - a kutató megítélése szerint - mindjárt a rendszerváltáskor kezdődött azzal, hogy a politikai rendőrségi ügyek középpontjába a III/III-as ügyosztályt állították, főszereplőjévé pedig az ügynököket. Holott egy 1994-es alkotmánybírósági határozat kimondta: a III. csoportfőnökség valamennyi szerve a parancsuralmi rendszer fenntartását szolgálta, nemcsak a III/III-as.

Az ügynökökkel kapcsolatban Kenedi János a hetilap pénteken megjelenő számában kifejti: ők a hálózati nomenklatúra alacsonyabb beosztású tagjai voltak, és csak egyik funkciójuk volt a besúgás, míg másik feladatuk, a dezinformálás kevésbé közismert. A nyolcvanas években komoly szaktudású magyar hírszerzők, kémelhárítók eljuttattak olyan dezinformációkat a vezető nyugati kormányok többségéhez, amelyekkel nyugaton elkezdték Magyarország "különutasságát", "hintapolitikáját" mind inkább valóságosnak tekinteni - mutatott rá a kutató.

Szerinte Magyarországon 18 évig semmit sem lehetett tenni az állambiztonsági iratokkal, mert mind az operatív tisztek, de főként a hálózat feletti informális kategóriák, a társadalmi, operatív és a hivatalos kapcsolatok benne éltek ebben a folyamatban. Hiszen - folytatta - "a hetvenes-nyolcvanas években a pályájukat kezdő személyekből lettek a nagyvállalati vezetők, a diplomaták és főpapok jelentős része".

Kenedi János szólt arról is, hogy Magyarország a rendszerváltás előtt - a szovjet blokk munkamegosztásából adódóan - pénzt mosott, és az országon keresztül transzferálták a lopott jószág használatáért járó ellentételeket, majd azokat mindenféle nyugati bankokban helyezték el, és ezekkel a pénzekkel soha nem számoltak el. A Varsói Szerződés és a KGST pénze be van tagolódva a magyar gazdaságba - hangsúlyozta. Úgy fogalmazott, "ha ezt elkezdenénk bolygatni, akkor azokat az embereket ismernék meg a másik oldalukról, akik vezetik az országot, vagy az egyházat, vagy a diplomáciai kart". Arra a kérdésre, lehetséges-e, hogy éppen ez az oka annak, hogy Magyarországon a demokrácia megítélése nem áll valami fényesen, Kenedi János úgy válaszolt: az a törekvés, hogy állandóan a közéleti hazudozás részesül előnyben a valóságismerettel szemben, az bizony innét is ered.

Az interjúban beszélt az úgynevezett rezidentúrákról is, amelyeket a nemzetközi irodalom úgy tart számon, mint hírszerzési alapegységek, amelyeket külföldön működtetnek; Magyarországon azonban - tette hozzá - számos belföldi rezidentúra volt. Mint folytatta, működött például ilyen az egyházakhoz "telepítve", a Magyar Tudományos Akadémiához, a legkiterjedtebbek viszont a sajtórezidentúrák voltak. Kenedi János szerint ezek az újságírók túlélték a rendszerváltást.

"Voltak, akik zsurnaliszták maradtak, míg mások különféle szakemberekként jelentek meg a közéletben. Ha bekapcsolja a televíziót, akkor többüket láthatja, mint akik értékelik a világhelyzetet, vagy szakértenek valamilyen biztonsági területen. Mások kommunikációs tanácsadók lettek, vagyonőrök, ezért érthetően le akarják vakartatni a nevüket a dokumentumokról" - fejtette ki a kutató. Hangsúlyozta, ők is emberek, különböző okoknál fogva kerültek ebbe az ellenszenves szerepbe; de emberi jogaik nem korlátozhatóak. "Még akkor sem, ha Magyarországon az elhibázott joggyakorlat folyvást a tettes védelmére kel" - fűzte hozzá.

Az állambiztonsági iratok átadását vizsgáló szakértői bizottság vezetésére 2007. július közepén kérte fel a miniszterelnök Kenedi Jánost. A testület szeptember 11-én adta át több mint négyszáz oldalas jelentését Szilvásy Györgynek, a polgári titkosszolgálatokat irányító miniszternek. A dokumentum egyebek között bírálja a hatályos törvény számos rendelkezését, sürgeti a törvény pontatlanságából, a törvényhozói mulasztásokból adódó hibák megszüntetését, lényegesen szűkebb körben javasolja lehetővé tenni az állambiztonsági iratok további titkosítását, illetve sürgeti a titkos iratok felülvizsgálatát.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár