2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
ITT támogathatsz bennünket

Publikus az ügynökbizottság anyaga

2008. október 11. 15:45 MTI

A Kenedi János vezette szakértői bizottság 16 pontos javaslatot készített a kormány számára - derült ki a Miniszterelnöki Hivatal honlapján pénteken nyilvánosságra hozott, több mint négyszáz oldalas jelentésből.


A szakértői bizottság mandátuma az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának át nem adott állambiztonsági iratok feltárására, valamint az állambiztonsági iratok szabadabb kutathatóságára, nagyobb nyilvánosságára vonatkozó javaslatok kidolgozására terjedt ki. A testület a miniszterelnök felkérésére jött létre, a bizottság több mint egy évnyi munka után szeptember 11-én adta át jelentését Szilvásy Györgynek, a polgári titkosszolgálatokat irányító miniszternek. Az MTI úgy tudja, a javaslatok várhatóan a jövő héten a nemzetbiztonsági kabinet, azt követően a kormánykabinet elé kerülnek.

A több mint négyszáz oldalas jelentés tanulmánykötetre hasonlít, amelynek egyes fejezeteit a bizottság különböző tagjai készítették, a végleges szöveg pedig viták után alakult ki. Esetenként a bizottsági tagok különvéleményei is megismerhetők. A jelentés bírálja a hatályos törvény számos rendelkezését, sürgeti a törvény pontatlanságából, a törvényhozói mulasztásokból adódó hibák megszüntetését, lényegesen szűkebb körben javasolja lehetővé tenni az állambiztonsági iratok további titkosítását, illetve sürgeti a titkos iratok felülvizsgálatát. A bizottság leszögezi: a diktatúra állambiztonsági szolgálataival való bárminemű együttműködés ténye közérdekű adat. Alkotmányellenesnek tekintik azt a kialakult gyakorlatot, hogy tudománytól idegen testületek, például bíróságok döntik el egy tudományos megállapítás helyességét.

A bizottság jelenlegi javaslata a hálózati személyekre vonatkozó szabályokat az úgynevezett hivatalos kapcsolatokra is kiterjesztené. A bizottsági javaslat szerint a "hálózat"-hoz tartozó hivatalos, társadalmi, alkalmi kapcsolat személyes adata nyilvános, közérdekű adatnak minősülne arra tekintettel, hogy a "hálózat" közhatalmat nem gyakorló tagjainak alapfeladata volt a politikai közvélemény alakítása. A jövőben hálózati személlyé minősítéshez - a bizottság javaslata szerint - nem szükséges az állambiztonsági szervek részére készített jelentés, a saját kezűleg aláírt beszervezési nyilatkozat vagy az állambiztonsági szervektől igazoltan kapott anyagi ellenszolgáltatás tényének igazolása, helyettük elegendő lenne az is, ha az érintett - levéltári szakmai-tudományos értékelés alapján - az állambiztonsági iratokban ilyen minőségben előfordul.

A bizottság jelentősen szűkíteni javasolja azokat a törvényi indokokat, amelyek alapján a titokgazda nemzetbiztonsági szolgálatok, rendőri szervek államtitokká minősíthetnek állambiztonsági iratokat. Javasolják a minősítés civil kontrolljának megteremtését is. A testület elfogadhatatlannak tartja, hogy a "megfigyelt" kizárólag a vele kapcsolatba hozható személy személyes adatait ismerheti meg, miközben a kutató a teljes iratot. A bizottság javaslata szerint az érintett és az iratokban szereplő adatok megismerésére jogosult más személyek a kutatókhoz hasonlóan csak az iratokban szereplő érzékeny személyes adatokat ne ismerhessék meg.

Az állambiztonsági szolgálatok hivatásos állománya, a hálózati személyek és az operatív kapcsolatok adatainak nyilvánosságra hozatalában a bizottság szerint nem tehető különbség - tartalmazza a javaslat. Az állambiztonsági szerveknél kizárólag a rendszerváltás előtt foglalkoztatott, velük együttműködő magyar állampolgárokra vonatkozó állambiztonsági iratok minősítését a bizottsági javaslat szerint törölni kell, a rendszerváltást követően továbbfoglalkoztatott ilyen személyeknél pedig a kapcsolat megszakításától számított 15-20 év után kell ezt megtenni. Külföldi állampolgárok esetében a halálukat követően vagy a kapcsolat megszakítását követő 30 év után megszűnne a rájuk vonatkozó állambiztonsági iratok minősítése - javasolja a testület.

A jelentés bemutatja többek közt az elmúlt évtizedek iratmegsemmisítéseinek történetét, részletesen kitér a rendszerváltást közvetlenül megelőző, illetve az 1990 februárját követő iratmegsemmisítési kampányokra is. Az iratfeltárók sajnálatos tényként rögzítik az 1956-os forradalmat megelőző állambiztonsági nyilvántartások szinte teljes megsemmisülését, a megtorlást követő iratmegsemmisítéseket. A jelentés megállapítja azt is, hogy a rendszerváltást követően is - 1995-ig - nagyarányú, többségében szabálytalan iratmegsemmisítés folyt, amiért gyakorlatilag senkit sem vontak felelősségre.

A közszereplők múltbeli tevékenységének átvilágítása tekintetében a jelentés a környező országokéhoz képest a magyar szabályozást tartja a legeredménytelenebbnek. A bizottság szerint a magyar szabályozás többségében irreális, túlzó feltételekhez kötötte az állambiztonsági szolgálatokkal való együttműködés dokumentumainak nyilvánosságra hozatalát. A bizottság az állambiztonsági iratokkal rendelkező állami szervek közül tizenháromnál a helyszínen is vizsgálódott (az öt titkosszolgálatnál, rendőri szerveknél, levéltárakban, a Belügyminisztérium jogutódjánál, a Legfőbb Ügyészségnél).

Az iratfeltáró munka összetettségét, nagyságrendjét jelzi, hogy bár a fennmaradt állambiztonsági iratok 92 százalékának, 3.828 folyóméternyi iratnak az átadása az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába (ÁBTL) korábban már megtörtént, az öt titkosszolgálatnál őrzött 8 százaléknyi irat is 320 folyóméternyi, így azokat a bizottság csak szúrópróbaszerűen tudta megvizsgálni. A testület összegzése szerint a polgári és a katonai nemzetbiztonsági szolgálatoknál összesen 32.618 minősített irattári tételt őriznek, közülük 1.551 irat szerepel a "szupertitkos" úgynevezett főigazgatói különlistákon.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár