A rómaiak korában is tombolt a TBC

Korábban

Tüdővész pusztította el Jerikót

Tüdővész után nyomoznak a régészek

A 4. században élt férfi földi maradványait a Yorki Egyetemen folyó építkezésnek köszönhetően fedezték fel. Az első ismert tébécés eset ugyan a vaskorból származik, a római időkből viszont igen ritkák az olyan csontleletek, amelyek a betegség jegyeit viselik magukon, s ezek többségét Nagy-Britannia déli részén fedezték fel. A tébécés leletek túlnyomó része a 12. századtól datálódik - olvasható a BBC hírei között.

Cath Neal, a Yorki Egyetem régésze szerint a csontváz részletes vizsgálata sokat elárulhat arról, hogy miként terjedt a tuberkulózis a késő római korban, ahogy arról is, milyen lehetett az élet Yorkban másfélezer évvel ezelőtt. Az archeológus szerint az ilyen, a lakóházakhoz közeli temetkezés igen ritka volt az adott korban, amikor az elhunytakat elkülönített sírkertekben helyezték örök nyugalomra. Előfordulhat, hogy a férfit azért temették el ezen a helyen, mivel az emberek nem voltak hajlandóak akár a legkisebb távolságra is elszállítani a tetemet.

A csontvázra az egykor Yorkot és Barton-on-Humbert összekötő római út nyomvonalának közelében bukkantak. A vizsgálatok tanúsága szerint a férfi 26-35 éves korában hunyt el, gyermekkorában vashiányos anémiában szenvedett, s alacsonyabb volt a római férfiak 162 centiméteres átlagmagasságánál. A baloldalán fekvő összegörnyedt tetemet egy kis mélyedésbe helyezték.

A tesztek azt mutatták ki, hogy a halál oka a tuberkulózis, amely megtámadta az elhunyt gerincét és medencéjét. Mindkét alsó végtagja csontjain is felfedezték a fertőzés nyomait, ám ez a jelek szerint a halál pillanatában már gyógyulófélben volt. Az illető a betegséget gyerekkorában fertőzött hús vagy tej elfogyasztásával szerezhette, de a kórokozók a tüdején keresztül is bejuthattak a szervezetébe. A tébécé egy ideig lappangott, s csupán a felnőttkorban manifesztálódott. Amíg jó egészségnek örvendett, a férfi kemény fizikai munkát végezhetett, erre lehet következtetni az izomsérülések nyomai, valamint a vázizomzat tapadási helyei alapján.

(Múlt-kor/MTI)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Az ókori Athén
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Milyen lehetett evezni egy ókori görög hadihajón?
• A varázsitaloktól a tömegpusztító fegyverekig: hat kevéssé ismert tény az ókori görögökről
• A külóni vérbűnhöz is köze lehet az Athénban feltárt rejtélyes tömegsírnak
• Korsóban eltemetett gyermekek, hátrabilincselt kezű csontvázak – az ókori Athén titkai
• Erósz játszmái – házasélet és szexualitás az ókori Görögországban
• Több millió ezüstérmét tárolhattak a Parthenón tetőterében
• Az ebola már az ókori Athénban is felütötte a fejét?
• George Clooney felesége segíti Athént az Elgin-márványok ügyében
• A bódult Periklész ihatott az Athénban talált kupából