2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Feltárják a hettiták szent városát

2008. szeptember 4. 15:03

Az i.e. második évezred végén - amikor a hettiták már a bronzhasználattal kísérleteztek - építették meg a Fekete-tenger mellett Nerik szent városát - derül ki a helyszínen folytatott legújabb régészeti kutatásokból.

A területet először az 1970-es években fedezték fel Bahadır Alkım és Önder Bilgi régész professzorok, akik egyébként több évtizedig ástak Ikiztepében. Az előzetes kutatások alapján már ők is felhívták a figyelmet a terület jelentőségére, amelyet aztán a 2005-ben végzett geomágneses vizsgálat is megerősített.

A Fekete-tenger mellett található Oymaağaç dombon dolgozó régészek szerint fantasztikus áttörés előtt állnak, és az általuk kutatott terület rejtheti Nerik romjait. A kutatók szerint Oymaağaç minden földrajzi jellemzője, és az igencsak hatásos Akropolisz egytől egyig azt sugallják, hogy a szent város itt állhatott, ráadásul a táblatöredékeken talált szövegrészletek is erről tanúskodnak.

Thomas Zimmerman, az ankarai Bilkent Egyetem régészeti és művészettörténeti tanszékének vezetője - aki egyébként az anatóliai bronzkor szakértője, és jelenleg is a hettita fémmegmunkálást kutatja a terülten - szerint az agyagtáblákon talált feliratok megegyeznek a Boğazköy hettita levéltárból előkerültekkel, amelyeken szintén olvashatunk Nerikről. Szerinte a szövegek több más hettita rituális felirattal együtt azt sugallják, hogy Oymaağaç egy Nerikhez hasonló fontosságú település lehetett, esetleg maga a szent város.

A két évvel ezelőtt kezdődött, és még 10 évig tartó ásatások legjelentősebb leleteit ezek az említett agyagtáblák jelentik, amelyek egyben a hettita Anatólia legészakibb írásos leletei is. Emellett nagyon sok agyagpecsétet találtak, amelyekkel a különböző termékeket zárták le. A jelenlegi kutatások egy reprezentatív, nagyméretű bronzkori épületre fókuszálnak, amely egy palota vagy templom lehetett, és amit már a három évvel ezelőtti geomágneses felmérés során is tisztán láttak a képeken.

Emellett vaskori házak is előkerültek a monumentális épületek között, ahol a nagyipari ruhakészítés nyomait is feltárták. A legkésőbbi leletek, azaz a római temetkezések alapján nyilvánvalónak tűnik, hogy a város még akkor is lakott lehetett. Az ásatáson több egyetem 20 szakértője mellett 15 helyi munkás dolgozik, a munkálatokat a Berlini Egyetem kutatói vezetik.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár