2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Műemlékvédelmi háború Moszkvában

2008. augusztus 5. 16:24

A moszkvai műemlékvédők számára már hosszú ideje csatatér az orosz főváros, most éppen egy, a Vörös téren, a Kreml közelében álló kolostor körül tört ki botrány.

Az eddig soha nem tapasztalt felháborodást és izgalmat kiváltó ügy érintettje az a több száz éves kolostorépület, amelyet egy engedély nélkül, a föld alatt épülő bevásárlóközpont veszélyeztet. A botrány kapcsán újból fellángolt a vita a felbecsülhetetlen értékű kulturális örökségről, a gátlástalan üzletemberek nyereségvágyáról, valamint a korrupt építési hatóságokról.

Ki, mire emlékszik?

"Moszkvának meghasadt a szíve" - szólt az állam közeli Rosszija televízió kommentárja. Az UNESCO által a világörökséghez tartozónak nyilvánított, a 17. és a 18. századból való építészeti műemlékeket fenyeget veszély a Vörös téren, a Nyikolszkaja utcánál álló Szajkonoszpaszkij kolostornál látható repedéseket például már nem lehet nem észrevenni.

A szakértők még vizsgálják az épületet ért károk kiterjedését. Napokkal ezelőtt még tonnányi földet kotortak ki és vittek el az éj leple alatt. A televíziós felvételeken jól látható egy hatalmas, mintegy 7 ezer négyzetméteres gödör, és az ott dolgozó munkások tömege. Az engedély nélküli beruházást végző cég vezetőjeként Borisz Petroszjan napok óta mint az első számú moszkvai műemlékgyilkos áll a figyelem középpontjában.

Az Izvesztyija című lap ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a 860 éves városban számos Petroszjan tevékenykedik. Ritkaságszámba menően egyetértenek a moszkvai médiumok abban, hogy a fővárosban évek óta nyíltan folyik a kulturális örökség pusztítása. A jelenséget eddig a lakosság robbanásszerű növekedése által kiváltott ingatlanpiaci nyomással magyarázták, a műemlékvédők ugyanakkor azt állítják: kenőpénz ellenében a hatóságok szinte bármilyen építkezést jóváhagynak.

A Petroszjan által irányított Sztargrad cég mostani botránya kapcsán azonban már a Kreml-közeli polgármester, Jurij Luzskov is megszólalt: elítélte az engedély nélküli beruházást. A város első embere - akinek felesége szintén ingatlanfejlesztésekből szerezte hatalmas vagyonát - mérnöki szakvéleményt rendelt, hogy miként lehetne megmenteni az alapok megrongálása miatt veszélybe került épületegyüttest, s egyúttal ügyészi vizsgálatot kért az ügyben.

A kormánykritikusnak számító Novaja Gazeta című lap ugyanakkor kételkedik abban, hogy a korrupt apparátus bármilyen tanulágot levonna a botrányból. A beruházó Sztargard egyik munkatársának állítása szerint az építőipari cégnek megvolt az engedélye a bevásárlóközpont építésére, a hatóságok ellenben azt mondják: a vállalat csak egy elöregedett metróalagút felújítására kapott engedélyt.

A kétes hírű üzletemberként számon tartott Petroszjan szoros kapcsolatokat ápol a Kremllel, így szakértők arra számítanak, hogy az előrehaladott munkálatok miatt utólag legalizálják az építkezést.

(Múlt-kor/MTI)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár