Atomrobbanásokkal keresik a hamisítványokat

Vidám látványosság, 1952

A feltalálók szerint az új technológia arra épül, hogy a negyvenes és ötvenes években végzett atomrobbantások következtében izotópok kerültek a környezetbe, ami természetes módon nem történik meg. A cézium 137 és stroncium 90 izotópok belekerültek a földbe és a növényzetbe, végül pedig a műalkotásokba is, mivel a festékek megkötésére természetes olajat használtak. Ennek segítségével "egyértelműen" megállapítható egy műről, amelyről azt gondolják, hogy a 2. világháború előtt készült, hogy hamisítvány, ha cézium 137, vagy stroncium 90-es izotópok nyomait tartalmazza.

Dr. Elena Basner, a kutatócsoport vezetője ezért azt tervezi, hogy az új technológia segítségével megvizsgálja az 1900 és 1930 közötti orosz avantgárd festmények hitelességét. A hamisítványok készítése a hatvanas években indult el, a nyolcvanas és kilencvenes években teljesen elárasztották a piacot, mivel megnőtt irántuk a kereslet. "Az avantgárd hamisítványok száma hihetetlenül nagy, több van belőlük, mint az eredetikből" - mondja Dr. Basner.

Az új módszer ötlete akkor fogalmazódott meg benne, amikor hosszú éveket töltött a műalkotások hitelesítésével. "Észrevettem, hogy a hamisítók már mindent tudnak, és mindent képesek tökéletesen reprodukálni. Olyasmit akartam találni, ami egyértelművé teszi az azonosítást. Ekkor fordultam tanácsért a tudósokhoz."

A beszélgetések során arra keresték a választ, mi a legnagyobb különbség a második világháború előtti és utáni korszak között. A válasz: az atomhasadás. Az első atomrobbantásra 1945 júliusában került sor New Mexikóban. Az Egyesült Államok, Anglia, Szovjetunió és Franciaország 1963-ig mintegy 550 robbantást végzett. Ebben az évben írták alá a részleges atomcsend-egyezményt is.

"A len megköti ezt a két izotópot, és a festék kötőanyagát természetes olajokból, pl. lenolajból nyerik. Nem lehet másként. Az atomkorszakban készült olajfestmények mind tartalmaznak cézium 137 és stroncium 90-es izotópot. Ha a kép eredeti, nem tartalmazhat ilyen izotópokat. Ha izotópokat találunk, akkor biztosan hamisítványról van szó" - mondja Andrej Krusanov, kémikus.

Basnert már többen megkeresték az új technológiával kapcsolatban. A gyűjtők mág a vásárlás előtt meg akarják tudni, hogy a kép eredeti-e. Az egyik ügyfél a szentpétervári Vlagyimir Afonyin volt, aki azt akarta tudni, hogy az 1919-re datált Konsztantyin Gorbatov kép valóban eredeti-e. A gyors vizsgálat nem mutatott izotópnyomokat. Basner ennek ellenére még nem tudja, hogyan fogják igénybe venni a szolgáltatást. "A gyűjtők és kereskedők nem akarnak hozzánk jönni. Félnek. A piac elutasítja a technológiát. Sok ember van, akik érdekeltek a hamisítványok terjesztésében."