A vörösterror 133 napja

Új fényben Jézus feltámadása

2008. július 15. 10:57

Bibliai és régészeti körökben nagy vihart kavart az a Jézus születése előtti évtizedből származó, 90 centiméteres, 87 héber sort tartalmazó tábla, amely egy olyan Messiásról ad hírt, aki halála után három nappal feltámad. Ha ez a Messiásról szóló leírás valóban létezik, az újraértékelheti a Jézusról vallott tudományos felfogást, hiszen arra utal, hogy halálának és feltámadásának története a zsidó hagyomány fontos része volt abban az időben.

A táblát tanulmányozó kutatók szerint a jordániai Holt-tenger közelében talált lelet ritka példája a tintafeliratú kőtábláknak, így az lényegében egy kőre írt holt-tengeri tekercs. Az írás a tórához hasonlóan oszlop elrendezésű. A kő azonban törött, és a felirat egy része is elhalványult, így tartalma rengeteg vitára adhat okot, de hitelességét eddig senki sem vitatja. Sokat segíthet a kereszténység gyökereinek feltárásában a zsidók egyik legnagyobb politikai válságának idején.

Daniel Boyarin, a Berkeley Egyetem talmud kultúrával foglalkozó professzora szerint a kő azon bizonyítékok része, amelyek közelebb vihetik a zsidókat Jézus megértéséhez. `Néhány keresztény felháborítónak fogja találni, hiszen teológiájuk egyedülállóságát érzik veszélyeztetve, mások viszont örömmel üdvözlik majd, hogy a judaizmus része` - mondja Boyarin.

A Jézus-kori leletek és írások körüli feszült légkör, valamint a hamisítás és sarlatánság veszélye miatt valószínűleg sok időbe telik, míg a tábla jelentőségét teljes nagyságában fel nem ismerik. A holt-tengeri tekercseket 60 évvel ezelőtt fedezték fel, de még mindig hatalmas viták zajlanak a szerzőséggel és az értelmezéssel kapcsolatban.

A ciszjordániai Kumránban talált tekercsek a bibliai írások egyetlen, az. i.sz. 1. század előtti időkből fennmaradt másolatai. A bibliai történetek mellett egy Jézus korabeli zsidó szekta szertartásait és hitelveit is tartalmazzák. A tekercsek értelmezése körül a mai napig hatalmas vita folyik. Az egyik felmerülő kérdés az, hogy a tekercs szerzői egy monasztikus szektához tartoznak, vagy az elfogadott fő irányhoz. A holt-tengeri tekercsek felfedezésének 60. évfordulójára rendezett konferencia vasárnap kezdődött meg a jerzsálemi Izrael Múzeumban, amelyen a héber feliratú kőről is szó esik.

Furcsa módon a kőtábla nem igazán számít új felfedezésnek: körülbelül egy évtizeddel ezelőtt találták, és egy izraeli-svájci gyűjtő vette meg, aki zürichi lakásában tartotta. Miután néhány évvel ezelőtt egy izraeli kutató alaposabban megvizsgálta, és tavaly értekezést írt róla, egyre többen kezdtek érdeklődni iánta. A következő hónapokban több cikk is megjelenik majd róla. "Amikor megvettem, nem sokat néztem ki belőle. Nem ismertem fel a jelentőségét, amíg pár évvel ezelőtt meg nem mutattam Ada Jardeninek, a héber írás szakértőjének, aki teljesen elképedt. 'Kőre írt holt-tengeri tekercsed van' - mondta nekem" - emlékszik vissza David Jeselsohn, a kőtábla tulajdonosa.

A szöveg nagy része - Gábriel arkangyal által közvetített apokaliptikus látomás - az Ótestamentum, azon belül Dániel, Zakariás és Haggeus próféta könyvén alapszik. Ada Jardeni, aki Binjamin Elicurral együtt tanulmányozta a követ, az i.e. 4-ben meghalt Heródes király kori héber írás szakértője. A kőről írt tanulmányában a két kutató azt írja, hogy a kőtábla kora az i.e. első század utolsó éveire tehető. Juval Goren, a Tel Aviv-i Egyetem régészprofesszora kémiai vizsgálatnak vetette alá a táblát, és megerősíti a tábla hitelességét.

Knohl és a tábla

Iszráel Knohl, a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora, 2000-ben megjelent könyvében a rabbinikus és korai apokaliptikus irodalom, valamint a holt-tengeri tekercsek alapján azt fejtegeti, hogy Jézus előtt már lehetett egy szenvedő Messiás. Elmélete nem rázta meg a krisztológiát, mivel a Jézus előtti korból nem tudott szöveges bizonyítékokkal szolgálni. A kőről szóló tanulmányt olvasva azonban úgy érezte, végre megtalálta az elmélete megerősítéséhez szükséges bizonyítékot.

Knohl ahhoz a tudományos mozgalomhoz tartozik, akik a Jézus korabeli politikai légkörre koncentrálnak, amely szerintük megmagyarázza a kor messiásváró hangulatát. Heródes halála után ugyanis a zsidók megpróbálták lerázni magukról a római igát, és egy zsidó függetlenségi harcos felemelkedése messianisztikus felhangokat is kaphatott. Knohl szerint ez kőtáblán is említett messianisztikus alak Simon lehetett, akit az 1. században élt Josephus Flavius történész szerint Heródes seregének egyik parancsnoka gyilkolt meg. Simon megölése, vagy egy másik Messiás hasonló esete Knohl szerint fontos lépés a nemzeti megváltás felé, hiszen a kőtábla egyes sorai is arról beszélnek, hogy vér és öldöklés vezet az igazsághoz.

Knohl különösen a 80. sorra koncentrál, amely így kezdődik "L'shloshet yamin", vagyis "három nap múlva". A sor következő szavát Jardeni és Elicur olvashatatlannak ítélte, de Knohl szerint, aki szintén a Biblia és a Talmud nyelvének szakértője, a "hajeh", vagyis "élni" szó felszólító alakjáról van szó. Szokatlan helyesírás, de megegyezik a koréval. Ezután két, szintén nehezen olvasható szó következik, amiről Knohl szintén azt állítja, hogy megfejtette. A sor tehát Knohl olvasatában így hangzik: "Három nap múlva élned kell, én, Gabriel parancsolom neked."

De kihez beszél az arkangyal? A következő sorban ez áll: "Sar hasarin", vagyis fejedelmek fejedelme. Dániel könyve alapján, amely a Gábriel szöveg fő forrása, Knohl azt állítja, hogy az írás egy zsidó vezető haláláról szól, aki három nap múlva feltámad. Azt is hozzáteszi, hogy a szenvedő Messiás képe igencsak különbözik a Dávid király győzedelmes és hatalmas leszármazottjáról szóló hagyományos zsidó elképzelésektől. "Ez megrendíti a krisztológia alapjait. A három nap utáni feltámadás motívuma már Jézus előtt kialakult, ami ellentétes minden eddigi felfogással. Az Új Testamentumban leírt események a korai Messiás-történetre alapulnak, amelyeket Jézus és követői is magukévá tettek" - mondja Knohl. Ada Jardeni egyetért azzal, hogy az általa olvashatatlannak ítélt szó valóban a "hajeh" vagyis "élni" szó lehet, de abban már egyáltalán nem biztos, hogy a Simonra vonatkozik.

Moshe Bar-Asher, a Héber Nyelv Akadémiájának elnöke, és a Héber Egyetem héber és arámi nyelv professzora, sokáig tanulmányozta a szöveget, amely szerinte is az. i.e. első századból származik, ám Knohl elméletével kapcsolatban óvatosságra int. "Van egy probléma. Kritikus helyeken egyszerűen hiányzik a szöveg. Megértem Knohl törekvéseit, de a szöveg 2-3 döntő sorában túl sok szó hiányzik" - mondja Bar-Asher. Moshe Idel, a Héber Egyetem zsidó gondolkodással foglalkozó professzora szerint minden apró töredék, amely ebből a korból származik, figyelmet érdemel, ugyanígy Jardeni és Knohl kutatásai is. "Van egy igazi kövünk valódi szöveggel, ténylegesen igen nagy jelentőségű."

Knohl úgy véli, nem az számít, hogy Simon volt-e a kőtáblán említett Messiás, sokka fontosabb, hogy a meghalt és három napra feltámadott megmentő képe Jézus idején a közgondolkodás szerves része volt. Az evangéliumokban Jézus többször is utal szenvedésére, és az Újszövetség kutatói eddig azt gondolták, hogy ezeket a részeket később toldották be, mivel semmilyen más erre utaló jel nem volt abban a korban.

De mégis volt, és a kőtáblán lévő szöveg a bizonyíték rá. "A Messiás küldetése, hogy a rómaiak kivégezzék, és vére az eljövendő megváltás jele. Ez József fiának jele. Így látja magát Jézus. Ez az utolsó vacsorát teljesen átértelmezi. A kiontott vér nem az emberek megváltását jelenti, hanem Izraelét."

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!