A prágai tavasz ismeretlen áldozatai

Korábban

Öt magyart öltek meg a szlovák vasfüggönynél

A szovjet hadsereg felügyelte a csehszlovák atomfegyvereket

Megmenekült a büntetéstől a kommunista Csehszlovákia államügyésze

Pártviszállyal kezdődött a prágai tavasz

A prágai székhelyű intézmény - hivatalos nevén a Totalitárius Rendszerek Tanulmányozásának Intézete - az idén kezdte meg működését. `Az áldozatok új számát a korabeli dokumentumok - rendőrség, ügyészség, egészségügy és a hadsereg - részletes áttanulmányozása alapján állapítottuk meg. A korábbi adat abból az összefoglaló jelentésből származott, amelyet 1968 decemberében egy különbizottság terjesztett Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetése elé` - fejtette ki az MTI tudósítójának a beszélgetés alkalmával Bárta.

A történész elmondta: a korabeli jelentést alapvetően a rendőrség és a katonai ügyészség dolgozta ki. Tisztességes munkát végeztek, de nyilvánvaló, hogy nem lehetett mindenhez hozzáférésük, s nem mindenről voltak információik. Ez az összefoglaló jelentés 1968 augusztus 21. és december 17. közötti áldozatokat tartalmazza.

A szovjet hadsereg ideiglenes csehszlovákiai tartózkodásáról 1968 őszén aláírt kétoldalú szerződés után a megszálló csapatok által elkövetett törvénysértéseket egy külön kormányzati megbízott felügyelte, s az eseteket - beleértve a számos közlekedési balesetet is - a katonai ügyészség vizsgálta ki. "Az áldozatok számának növekedése azzal magyarázható, hogy a jelentésben több olyan incidens is le van írva, amelynek cseh szereplői még csak "súlyos sérülést szenvedett személyként" vannak említve, de sérüléseikbe december 17. után belehaltak. Logikus, hogy ezeket a személyeket is a megszállás áldozatainak kell tekintenünk" - magyarázta a történész.

A "prágai tavaszként" világszerte elhíresült 1968-as csehszlovákiai reformévvel, illetve a megszállással - amelyet később a kommunista sajtó "baráti segítségként" emlegetett csak - kapcsolatos legújabb kutatási eredményeket a cseh nemzeti emlékezet intézete augusztusban, a Varsói Szerződés hadseregei csehszlovákiai bevonulásának a 40. évfordulója alkalmával egy könyvben is megjelenteti.

A Varsói Szerződés öt tagállamának - Bulgária, Lengyelország, Magyarország, NDK, Szovjetunió - hadseregei mintegy 600 ezres létszámban 1968 augusztus 20-ról 21-re éjjel lépték át a csehszlovák határokat, s hogy erőszakkal vessenek véget az Alexander Dubcek kommunista pártfőtitkár nevével fémjelzett reformfolyamatnak és liberalizációnak. Míg négy ország katonái néhány héten belül kivonultak az országból, s szovjet hadsereg tartózkodását szerződéssel törvényesítették, s a mintegy 90 ezer szovjet katona végül is 23 évig maradt "ideiglenesen" Csehszlovákiában.

(Múlt-kor/MTI)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"