2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Sokkolta a lengyel pártvezetést II. János Pál első hazai útja

2007. december 6. 14:00

II. János Pál megválasztása komoly zavart okozott a keleti blokkban, amit csak fokozott a pápa esetleges lengyelországi útjának a terve. A lengyel pártvezetés még Moszkvával is szembekerült, mert ők tisztában voltak az út megakadályozásának következményeivel. Az eseményeket Mitrovits Miklós vizsgálta a Kút 2007/1-2. számában.

A katolikus egyház a kommunista Lengyelországban is igen nehéz helyzetben volt, ugyanakkor Kelet-Európában Lengyelország volt az egyetlen ország, ahol az egyháznak sikerült szinte teljes mértékben megakadályoznia a földek kollektivizálását. Jelentősnek bizonyult az a tény, hogy a klérus komoly antifasiszta múlttal rendelkezett: az 1944. augusztus 1-jén kirobbantott varsói felkelést is az egyházhoz szorosan kötődő Honi Hadsereg szervezte meg.

Ez is hozzájárult, hogy az újonnan berendezkedő kommunista diktatúra nem tudta kisajátítani a náciellenességet. Sokan sorsszerűséget láttak a lengyel pápa megválasztásában, mivel a 19. század közepén Julius Slowacki, a messianista lelkületű költő megjósolta, hogy valamikor egy szláv egyházfő lesz Jézus Krisztus földi helytartója.

1956 után a rendkívül nagy tekintélyű Stefan Wyszyński vezetésével folytatódott a lengyel egyház ellenállása. 1966-ben nagy ünnepség keretén belül emlékeztek a keresztény hit ezer éves felvételére. Az esemény kilenc éven át szervezték, ennek jegyében tömeges zarándoklatokra került sor. Az embereket az sem tántorította vissza, hogy a híres czestochowai Mária-kegyképet elkobozták: az "országjárást" az üres kerettel folytatták tovább. VI. Pál pápa háromszor szeretett volna az országba látogatni, a lengyel pártvezetés azonban minden alkalommal nemet mondott.

Karol Wojtyla megválasztása némi riadalmat keltett Varsóban, ugyanakkor arra az álláspontra jutottak, hogy ő "jobb számunkra Rómában, mint Lengyelország jövőbeni prímásaként itt". Moszkvában azonban sokkal súlyosabbnak ítélték a helyzetet. A lengyel pártvezetés igyekezett kihasználni a pápaválasztás előnyeit, október 22-én a legmagasabb állami szinten képviseltették magukat a beiktatáson. Október 24-én a római lengyel nagykövetségen Jablonski, az Államtanács elnöke Wyszyński-vel találkozott. A megbeszélésen sikerült megállapodniuk az új krakkói érsek személyéről is.

A "problémák" azonban csak ezután kezdődtek. II. János Pál lengyel állampolgárként lengyel útlevéllel rendelkezett, ezért neki nem tilthatták meg, hogy belépjen az országba. A Lengyel Egyesült Munkáspárt első titkára, Edward Gierek komoly konfliktusba került Brezsnyevvel, aki tiltakozott a pápa lengyelországi látogatása ellen. Azt szerette volna elérni, hogy a pápa betegségre hivatkozva mondja le az útját. Gierek azonban világosan látta, hogy ez iszonyatos felháborodáshoz vezetne, ezért 1979. május 2-án hivatalos közleményben tudatták a közvéleménnyel II. János Pál június 2-10 közötti látogatását. A pápa számára is nagyon fontos volt az út, mivel ekkor ünnepelték Szent Szaniszló vértanúságának 900. évfordulóját. II. János hangsúlyozta, hogy a lengyel nemzet tagjaként lép újra hazájának földjére, míg Gierekék egy "szokásos" diplomáciai útként próbálták beállítani a Szentatya jelenlétét.

II. János Pál Lengyelország szent és történelmi helyein imádkozott, személyes jelenléte óriási hatást gyakorolt a lengyel társadalomra, ennek eredményeit a hatalom is érzékelte. Gierek kezéből teljesen kicsúszott az irányítás, a rendszerváltás után elismerte, hogy 1979 "sok párttag számára igazi sokk volt". A király által kivégzett Szent Szaniszló a hatalommal való szembenállás szimbóluma lett. Ráadásul a pápa a második világháborúról szóló beszédében azt a szomorú valóságot emelte ki, amikor a szovjetek lábhoz tett fegyverrel szemlélték a varsói felkelés brutális leverését. Figyelemre méltó továbbá, hogy a lengyel pártvezetés rémálmaiban szereplő "antiszociális" elemek szinte alig mutatkoztak: ellenzéki transzparensek ritkán tűntek fel a tömegben. A forradalom ekkor már a lelkekben zajlott.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár