Teológiai útkeresés a szocializmus évtizedeiben

A "magyar teológia" sajátos vonásai

Mik voltak mármost a zsinat utáni `magyar teológia` legfőbb jellegzetességei? Amikor a korabeli és a mai elemzők erről a témáról írnak, akkor kizárólag azt az `akadémikus` teológiát veszik figyelembe, ami szó szerint akadémiai volt, hiszen legjelesebb művelői a Hittudományi Akadémia professzorai voltak. De legalább utalnunk kell arra, hogy még két irányzat hivatkozott hangsúlyosan a zsinatra. Egyrészt a békepapi mozgalom, amely kísérletet - bár tegyük hozzá gyorsan: nem túl színvonalas kísérlet - tett egy sajátos békepapi teológia kidolgozására (ennek gyümölcse a `Keresztény ember a szocialista társadalomban` című kötet).

Abban azért van valami bizarr, hogy az egyik szerző például a Gaudium et spes és az MSZMP X. kongresszusának határozata közötti egybecsengéseket elemzi... És ugyancsak a zsinati határozatokra támaszkodott Bulányi György is a maga teológiai rendszerének kidolgozásakor. Bár Bulányi pátert az akadémikus teológia részéről folyamatosan az a vád érte, hogy nem `céhbeli`, nem ért a teológiához, azt ne vitassuk el, hogy külföldön egyedül erre a magyar teológiai produktumra figyeltek fel. Egyébként e zsinat-értelmezések összehasonlítása nem válik az akadémikus teológia kárára, mert bár rávilágít annak korlátaira, mindazonáltal arra is, hogy ez a teológiai útkeresés nem vált a kollaboráció puszta ideológiájává.

Az is figyelemreméltó sajátosság, hogy Magyarországon alig jelentkezett a zsinat utáni teológiát világegyházi szinten jellemző progresszív-konzervatív feszültség. Bár a korabeli elemzések megkísérelték e séma szerint osztályozni a magyar teológusokat, végső soron arra a következtetésre jutottak, hogy Magyarországon egy centrista álláspont érvényesült a zsinat után. Ennek okát az értékelések szerzői többnyire abban vélték felfedezni, hogy a magyar népléleknek és hagyományoknak ez a mérsékelt, kiegyensúlyozott álláspont felelt meg a leginkább.

Azonban, tekintettel az állami egyházirányítás korabeli működési mechanizmusaira, kevés kétségünk lehet afelől, hogy e centrista zsinat-értelmezés legalább részben az Állami Egyházügyi Hivatal `döntése` alapján vált egyeduralkodóvá, amit egy 1970-ben keletkezett befolyásolási terv nyilvánvalóvá is tesz: `A magyar teológiai irányzat további fejlődésénél mérlegelni kell: Számunkra előnyös-e, ha a nemzetközi római katolikus irányzatok közül a legmodernebb irányzatot követik? Kívánunk-e pezsgő katolikus szellemi életet?... Megítélésünk szerint a jelenlegi ún. középutas teológiai irányzat követése hasznos számunkra, de ez feltétlenül finomított formában. Értékelésünk alapján a Gál-Szennay irányzat elfogadható...` (Lénárd Ö. - Tímár Á. - Szabó Gy. - Soós Viktor Attila: Utak és útvesztők. Budapest, 2006. 273.).

1. A teológiai gondolkodás korhoz kötöttsége
2. A "magyar teológia" kibontakozásának keretfeltételei
3. A "magyar teológia" sajátos vonásai
4. Akadémikus teológia a lojalitás keretein belül

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

20. Ókori állam-berendezkedések
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Róma első császára ellen is háborúba ment az ókor egyik legharciasabb asszonya, Fulvia Antonia
• Mi volt Róma bukásának oka?
• Egyezményes súlyú fémdarabokat használtak pénzként a bronzkori Európában
• Jeruzsálemben került elő egy Aquincumban talált ókori bronzmécses párja
• Ki volt a történelem legrosszabb politikai tanácsadója?
• Mi okozta a Római Birodalom bukását?
• Hét meglepő tény a római nőkről
• Valóban erotikus költészete miatt száműzte Róma császára a költő Ovidiust?
• Egész történelme során igen nagy volt Róma genetikai sokszínűsége