Friedrich Ebert
2007. augusztus 11. 16:31
(1871 - 1925)
Friedrich Ebert német jobboldali szociáldemokrata politikus és államférfi 1871-ben született Heidelbergben. A szociáldemokrata párt jobboldalán politizált, 1913-1919 között ő volt a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke.
1914-ben mint parlamenti képviselő megszavazta a háborús hiteleket, de 1918-ban részt vett II. Vilmos császár lemondatásában is. 1918. november 9-én Miksa badeni hercegtől átvette a birodalmi kancellár hivatalát, november 10-én a Népmegbízottak Tanácsának vezetőjeként egyezséget kötött a Forradalmi mozgalmak ellen a hadsereg tábornokaival. A hadsereggel együttműködve kancellárként kíméletlenül leverte az 1919. januári spartakista felkelést Berlinben, s a Spartacus Szövetség vezetőit, Karl Liebknechtet és Rosa Luxemburgot pedig meggyilkolták.
Az 1919. év eleji nemzetgyűlési választásokat a polgári pártok nyerték meg, a legerősebb frakció az SPD lett, így 1919. február 11-én Ebertet választották meg a Weimari Köztársaság elnökének. Az 1919. július 31-én elfogadott alkotmány széles körű hatalommal ruházta fel az elnököt: a birodalmi gyűlés jogait korlátozta a 48. cikkely, amely „a közbiztonság és a rend nagyobb mérvű megzavarása” esetére teljhatalmat adott a birodalom elnökének, így a birodalmi gyűlés előzetes hozzájárulása nélkül is szükségrendeleteket adhatott ki, joga volt a fegyveres erők bevetésére és az alapvető jogok felfüggesztésére is. Ebert ezekkel a jogosítványokkal élt is a háború utáni Németországot sújtó gazdasági válság idején: 1920. március - Kapp-puccs, 1923 - müncheni sörpuccs, 1923. október - hamburgi munkásfelkelés és egyéb mozgalmak leverése.
A nemzetközi elszigeteltségből való kitörés érdekében 1922. április 16-án megkötötte Szovjet-Oroszországgal a rapallói szerződést. 1924-ben a Dawes-terv alapján amerikai hiteleket vettek fel a német gazdaság fejlesztésére. Ebert az egész német nemzet képviselőjének tekintette magát, ugyanakkor nem tagadta meg szociáldemokrata meggyőződését sem.
Ebert 1925 tavaszán halt meg Berlinben.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
- A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
- Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
- Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
- Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
- Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
- Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei 19:03
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban 18:02
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” 16:58
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon 16:05
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt 15:21
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában 14:53
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban 13:57
- A hatalmas érdeklődésre való tekintettel a Magyar Nemzeti Múzeum meghosszabbítja népszerű ékszerkiállítását 12:56
