7 végzetes pillanat

Alekszej Alekszejevics Bruszilov

2007. augusztus 10. 18:18

(1853 - 1926)

Alekszej Alekszejevics Bruszilov, az I. világháború legsikeresebb orosz hadvezére, marsall 1853-ban született Szentpétervárott. Régi katonacsaládból származott, apja az orosz hadsereg altábornagya volt.

Bruszilov a szentpétervári hadapródiskolában tanult, majd 9 évig a Kaukázusban szolgált, a tveri dragonyosezredben. Ezredével részt vett az 1877-78-as orosz-török háborúban, többször is kitüntették, kapitányi rangot kapott. 1902-ben ezredesként a Pétervári Lovassági Tiszti Iskola parancsnoka lett, majd 1906 tavaszán a 2. Gárda-lovashadosztály élére került vezérőrnagyi rangban. Előbb hadtest, majd a Varsói Katonai Körzet parancsnokává nevezték ki. Kiváló elméleti stratéga volt, aki a gyakorlatban is kamatoztatni tudta elméleti tudását.

1914-ben, az I. világháború kitörésekor lovassági tábornok rangban az orosz 8. hadsereg parancsnoka lett. Hadserege részt vett az 1914-es galíciai csatában, harcolt Przemyslnél, a Kárpátokban, és 1915-ben szívós utóvédharcokat folytatott az osztrák-magyar seregek nagy gorlicei áttörését követően. 1916 tavaszán kinevezték az orosz Délnyugati Front parancsnokának, s itt hajtotta végre híres offenzíváját, amely példaként került be a hadtörténetbe. A parancsnoksága alá tartozó négy hadsereggel - a 7., a 8., a 9. és a 11. - a megszokottnál erőteljesebb tüzérségi előkészítés után 1916. június 4-én a galíciai front északi és déli részén erőfölényt létrehozva áttörte az Osztrák-Magyar Monarchia hadállásait. Júliusban a német csapatokkal megerősített fonton további sikereket ért el, újabb területeket foglalt el. A sikeres Bruszilov-offenzíva tehermentesítette a Verdunnél folyó harcokat, mivel a németek kénytelenek voltak miatta komoly haderőt átcsoportosítani a keleti frontra. Az ő sikerei hatására lépett be 1916 augusztusában Románia az antant oldalán a háborúba.

Az I. világháborúra jellemző módon Bruszilov offenzívája rengeteg véráldozatba került mindkét oldalon, majd 1916 végén ezen a frontszakaszon is állóháború alakult ki. Bruszilovot a cár marsallá (tábornaggyá) léptette elő. 1917. február végén, a cár lemondását követően az Ideiglenes Kormány, a Kerenszkij-kormány generalisszimusszá nevezte ki, és megtette az orosz hadsereg főparancsnokává. Bruszilov készítette elő a Kerenszkij-kormány utolsó nagy támadását a fronton, de ez kudarcba fulladt, ezért 1917 júliusában leváltották.

A bolsevik hatalomátvétel után felajánlotta szolgálatait az új rendszernek, de bizalmatlansággal fogadták, a tehetségéhez méltó katonai feladatot nem kapott. 1923-1924-ben a szovjet Vörös Hadsereg lovassági főfelügyelője volt. Az I. világháború nagy orosz hadvezére megkeseredett, csalódott emberként halt meg 1926-ban Moszkvában.

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!