Elavultságuk miatt rombolták le a magyar várakat

Korábban

Hétvégi várkalauzok

Feltárulhat Zrínyi Miklós lerombolt erőssége

Visszakapták a Habsburgok Drakula kastélyát

A sámsonházai Fejérkő - egy ismeretlen várrom régészeti kutatása

Magyar várak az osztrák hadügyi koncepcióban

A magyar várrombolásokra vonatkozó két rendelet (1699. december 13., 1702. január 26.) nem ismeretlen a korszakkal foglalkozó kutatók számára, mivel közlésükre már korábban sor került. Oross ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy ezek a kiadások pontatlanok és ennélfogva kevésbé alkalmasak a Takáts Sándor által megfogalmazott, részben helytálló kép pontosítására. Takáts a 20. század első évtizedeiben vetette papírra állításait: szerinte a magyar várakat 1702-ben szándékosan rombolták le. A vártörténeti monográfiák ezeket a gondolatokat kritika nélkül átvették.

Már 1702 előtt is semmisítettek meg erősségeket, a 16. században ezeket különböző törvényekben jelölték ki. A legfőbb indokként a felszerelés és az őrség hiánya szerepelt, ugyanis fennállt az oszmán kézre kerülés veszélye, amelynek következtében a legfőbb ellenség komolyabb őrséget helyezhetett volna el ezekben a várakban. A várháborúk a védelmi rendszerre terjedtek ki, a megsérült erősségek felújítására azonban sok esetben nem volt pénz. Olykor politikai megegyezések vezettek egy-egy vár eltüntetéséhez, az 1664-es vasvári béke után például ez lett a sorsa Zrínyiújvárnak és Székelyhídnak is. A Haditanács azonban nem fogalmazott egyértelműen, hogy miért akarta megsemmisíteni a magyarországi várakat, a rendelet "bizonyos katonai és politikai okokat" említett.

Oross sorra veszi a lehetséges magyarázatokat. A 16-17. századi hadügyi forradalom során kiderült, hogy a várharcok helyett sokkal nagyobb szerep jutott a mozgó haderőnek és az összehangolt hadmozdulatoknak. A kis méretű várak helyőrsége katonákat vont el a hadseregtől, ez különösen a bástyákon szolgálatot teljesítő tüzérek miatt volt fájó. Továbbá a magyarországi várak elavultak voltak, egyáltalán nem feleltek meg Sébastien le Préste de Vauban marsall elméletének. A hadmérnök szerint az ideális erősségben nem voltak lakóházak, sok előművel és modern (füles vagy olaszrendszerű) bástyával rendelkezett. A hadvezetés koncepciója a kevés, de jól megerősített vár létjogosultságát támogatta. A védelem a déli határvidékre, az Oszmán Birodalom közvetlen közelébe tolódott. A spanyol örökösödési háború kitörésével komoly haderőt csoportosítottak át, így a várak helyőrség nélkül maradtak.

A bécsi udvar ezzel párhuzamosan fel akarta számolni a magyarországi társadalom és a hadsereg szoros összefonódását. A háborúk ugyanis véget értek, így a végvári réteg munka nélkül maradt. A katonákat le kellett telepíteni, hogy a társadalom "hasznos" tagjává váljanak. 1701 novemberében kiadták azt a rendeletet, amely a birtokos vagy ingatlannal rendelkező és gazdasági tevékenységet folytató katonákat adófizetésre kötelezte. A korábbi munkahelyük drasztikus megszüntetése kényszerítő erőt jelentett. A további, talán a legfőbb ok a pénzhiányban keresendő: a 17. században már a zsoldok kifizetése is állandó nehézségekbe ütközött, a várak esetleges felújítása pedig egyértelműen meghaladta a Habsburg Birodalom pénzügyi lehetőségeit.

1. Magyar várak az osztrák hadügyi koncepcióban
2. Folyamatosan változtak a megsemmisítési listák

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"