Régészek kutatják a Gallipoli csatateret
2006. szeptember 26. 10:15
Korábban
Törökország hadbalépése
Azt már háború előtt is lehetett tudni, hogy Németország meglehetősen szoros politikai és gazdasági kapcsolatokkal rendelkezett Törökországban. Ennek ellenére török szempontból nézve, komoly érvek nem támasztották alá a hadbalépést. Egyszerűen Törökország nem volt abban a helyzetben, hogy háborúzzék. Igaz ugyan, hogy Németországon kívül egyik nagyhatalom sem akart szövetkezni a hanyatló Oszmán Birodalommal.
A két ország 1914. augusztus 2-án írt alá szövetségi megállapodást. Habár a török kormányban éles viták folytak a hadbalépést illetően, a harci és politikai események alakulása a háború pártiaknak kedvezett. Angliával a diplomácia kapcsolatok végleg mélypontra süllyedtek, amikor Churchill utasítására lefoglalták a királyi haditengerészet számára azt a két csatahajót (dreadnought), amelyeket a török kormány rendelt meg. Ez tovább erősítette a közismerten német barát Enver (hadügyminiszter) pasa pozícióját.
A végszót mégis a németek mondták ki. 1914 októberében a Visztula és San folyótól kibontakozó orosz támadás arra késztette a német vezetést, hogy mielőbb bevonja Törökországot a háborúba, ezzel csökkentve a keleti frontra nehezedő nyomást. Hivatalosan 1914. október 31-én lépett be Törökország a háborúba. Harcászati szempontból két (Kaukázus, Szuezi-csatorna) sikertelen offenzívát indítottak 1914-ben. Egyedüli eredménynek talán csak az tekinthető, hogy Nyikolaj (orosz hadsereg főparancsnoka) nagyherceg kétségbeesve kért segítséget Kitchenertől, hogy kezdjenek olyan hadmozdulatba, amely elvonna török erőket a kaukázusi fronttól.
A kérést pedig érdemes volt fontolóra venni, hiszen egyértelmű elutasítás esetén, az oroszok az európai frontról csoportosítottak volna át egységeket a kaukázusi erők megsegítésére. Ennek következtében csökkent volna a német hadseregre gyakorolt nyomás a keleti fronton, amely ahhoz vezetett volna, hogy a német erők egy részét kivonják és átvezénylik nyugatra. Ezt pedig az angol és francia vezetés mindenképpen el akarta kerülni. Rövid ideig úgy tűnt, hogy sikerül mindenfajta nehézség nélkül áthidalni a problémákat. Sackville Carden tengernagy, arról tájékoztatta Churchillt, hogy a flotta képes egymaga elfoglalni a Dardanellákat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1956
- Bebörtönzött ismerőseit tervezte kiszabadítani Mansfeld Péter
- Nem nélkülözhette a Kádár-korszak filmvilága a forradalom mellett kiálló színészlegendát
- Politikai célokat is szolgált az 1956-os épületkárok helyreállítása
- Így karácsonyoztak a magyar menekültek Camp Kilmerben
- A melbourne-i medence véres vizében folytatódott a harc a Szovjetunió ellen
- Újabb fegyveres felkelést vizionált a pártsajtó az '56-os nőtüntetés nyomán
- A megtorlásra szabott új törvényekkel bosszulta meg 1956-ot a Kádár-diktatúra
- A szovjet forgószél, amely elsöpörte a magyar szabadságot
- Nagy-Britanniát és Franciaországot is azzal szembesítette a szuezi válság, hogy nem birodalmak többé
- Bár nem vett részt a jakobinus mozgalomban, börtönbe vetették Batsányi Jánost tegnap
- A németek által megalkotott tőrdöfés-legendával harcolta ki Sztálin a fegyverletételt tegnap
- Országos állatbarát program indult el a tiszadobi Andrássy-kastélyból tegnap
- Mindenki számára tartogat programokat a Várkert Bazár fesztiválja tegnap
- A tárgyak rejtélyes eredetét is megismerhetik a látogatók az idei Műtárgyak éjszakája fesztiválon tegnap
- Középkori templomrom, puskagolyók és katonák maradványai is előkerültek Visegrádnál tegnap
- Több legenda is elterjedt Ottlik Géza legismertebb művéről tegnap
- Mindvégig a trónra készítette fel gyermekét Zita királyné tegnap