Az eddig hittnél is hatalmasabb lehetett az ókori vulkánkitörés
2006. augusztus 29. 11:45 National Geographic News
A kutatók szerint az Atlantisz-legenda alapját is képező szantorini vulkánkitörés a korábban gondoltnál kétszer nagyobb lehetett.
Korábban
Görög és amerikai kutatók a Szantorin közelében első alkalommal elvégzett szeizmikus tengerfenéki vizsgálatok adatait elemezve az Eos magazinban arra a következtetésre jutottak, hogy az ókori vulkánkitörés során 60 köbkilométer vulkáni anyag került a tengerbe. Korábban ugyanis itt nem végeztek vizsgálatokat, hanem az eddigi eredményeket a Törökország, Kréta, Egyiptom és Fekete-tenger területén elvégzett fúrásokból következtették ki. Az olajvállalatok kutatásaihoz hasonló technika alkalmazásával azonban most megállapították, hogy Szantorin környékén a tenger fenekét 30 méter vastag és minden irányban 30 kilométernyi vulkáni üledék borítja - mondta el a National Geographic Newsnak Haraldur Sigurdsson, a Rhode Island Egyetem vulkanológusa.
A kitörés során a láva a tengerbe forró gázok, hamu és sziklák kíséretében érkezett meg, és hatására hatalmas szökőár keletkezett. Sigurdsson elmondta, hogy a jóval kisebb Krakatau 1883-as kitörésekor 10 köbkilométernyi vulkáni anyag 30 méteres hullámot okozott, így itt egy ennél jóval nagyobb pusztítással kell számolni. Az emberiség történelmében ennél csak az indonéziai Tambora vulkán 1815-ös kitörése volt nagyobb, amely 100 köbkilométernyi vulkáni üledéket terített szét.
A kutatók arra is találtak bizonyítékot, hogy lehetséges, hogy nem is csak egy nagy kitörés volt, hanem a vulkanikus robbanássorozat több hullámban pusztított. A víz alatti vizsgálatok kiderítették azt is, hogy a vízben még mindig vannak a vulkán működésére utaló melegáramlatok, és ezt követve nem messze rá is bukkantak egy tengeralatti kráterre. A csoport most megpróbálja felbecsülni a korabeli kitörés hatásait, így hamarosan Kréta és Törökország partjainál vizsgálódnak majd az ókori szökőár pusztításairól.
Az ókori Mediterráneum története minden bizonnyal kiigazításra szorul: nemrég mi is beszámoltunk róla, hogy legutóbb a régészek megtaláltak egy megperzselődött olajfaágat, amely pontosíthatja az események időrendjét, és könnyen át is értékelheti a bronzkori civilizációk közötti kapcsolatokról vallott korábbi felfogást. James Cameron filmrendező pedig legújabb dokumentumfilmjében azt állítja, hogy megtalálta a bibliai Exodus, vagyis az Egyiptomból való kivonulás bizonyítékait. Szerinte a tíz csapás is a szantorini vulkánkitörés következménye lehetett. A 37 kilométer magas füstfelhő illetve a mérgező gázok valóban vérvörösre festhették a vizeket, de a vulkánkitörés okolható a békák, a legyek, a sáskák inváziójáért, a nyájak elpusztulásáért, a jégesőért és az elhalálozásokért is.
A kutatók szerint a vulkánkitörés lehetett az alapja a későbbi Atlantisszal kapcsolatos mítoszoknak is. Atlantiszt, az elsüllyedt földrészt azonban a rejtélyek megszállottjai már Cipruson, Mexikóban, Írországban és az Antarktiszon is keresték.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.