20. századi magyar egyháztörténet és módszertani javaslatok a levéltári források tükrében
2006. március 21. 19:00 Spannenberger Norbert
Forrásfeltárás és annak lehetőségei II.
Hogy azonban mennyire differenciált képet tud adni ez a forrástípus, azt két másik példával illusztrálom: Az 1939-es választások alkalmával Mohácson a kormánypárt színeiben Mischung Konrád ügyvéd, Volksbund területi vezető lépett fel, akinek az első forduló után egyedüli ellenfele Heck Antal nyilas politikus volt. A mohácsi katolikus elit a plébánossal karöltve ez alkalommal nem a kormánypárti jelöltet támogatta, mert ez nekik `egy pángermán` volt, hanem a `magyarérzelmű` nyilast. Hogy milyen mobilizációs ereje volt még ekkor is a politikai katolicizmusnak azt jól mutatja, hogy a nyilas jelölt nyerte meg a választásokat.
Hasonlóan árnyalt képet kaptam a babarci plébániakrónika lapjaiból, ahol a plébános feljegyzése szerint a Volksbund ifjúság valamennyi vallási kötelezettségének eleget tett, csak pángermán viselkedést tanúsított azzal, hogy német tanítási nyelvet óhajtott az iskolában. Ez viszont túl a `nemzetpolitikai` aspektuson az egyház társadalompolitikai funkcióját is alapjaiban érintette, hisz az oktatás volt az egyház egyik eszköze abban, hogy legalizálja és fenntartsa e domináns szerepét. E befolyás koordinátáit és határait azonban aprólékos és módszeres kutatásokkal fel kell tárni.
Természetesen maga a levéltári kutatás önmagában még nem nyit meg új horizontokat, s a dokumentumok harácsolása sam garantál új ismereteket. A levéltár nem egy olyan `építési terület`, ahol a múltat rétegenként lehet elhordani, míg végre felragyog az elrejtett történelem. Hisz a dokumentumok önmagukban még nem beszélnek, hanem a történész kezében válik forrássá, s kezd megszólalni. A `mit?` után tulajdonképpen a `hogyan?` és a `miért?` dominanciája kerül előtérbe.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- A kémiában és a hadászatban egyaránt tehetségesnek bizonyult Görgei Artúr 09:50
- Még éjszaka sem hagytak fel az támadásokkal a Budát ostromló magyar csapatok 08:20
- Húsz évig várt, hogy elvehesse kedvesét a brit filozófus, John Stuart Mill tegnap
- Minden kiküldetésük előtt bizarr szertartást végeztek el az azték kereskedők tegnap
- Marilyn Monroe is népszerűsítette a cowboyok viseletét, a farmernadrágot tegnap
- Haláláig tagadta bűnösségét Martin Luther King merénylője tegnap
- Szerzetesből besúgóvá vált a magyar jakobinusok vezére, Martinovics Ignác tegnap
- Charles Lindbergh már 23 órája ébren volt, amikor megkezdte az Atlanti-óceánt átszelő útját tegnap