2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Nyilvánosságra hozzák a Varsói Szerződés titkos aktáit

2005. november 28. 12:00

A Szovjetunió vezette katonai szövetség nukleáris fegyvereivel egész Európa megsemmisítésére kész volt egy esetleges NATO-val kialakuló konfliktusban - derül a Lengyelországban nyilvánosságra hozott aktákból.

A titkos dokumentumok nyilvánosságra hozatalát Radoslaw Sikorski lengyel nemzetvédelmi miniszter jelentette be pénteki sajtóértekezletén Varsóban, közölve, hogy aláírta az erre vonatkozó utasítást. Nem a teljes anyagot teszik hozzáférhetővé - arról, hogy mely része válik kutathatóvá, egy, a miniszter által felállítandó csoport fog dönteni, amely 2006. január 2-ig köteles átadni a miniszternek azoknak a dokumentumoknak a jegyzékét, amelyekről lekerül a `titkos` minősítés - jelentette az onet.pl lengyel internetes portál.

A VSZ titkos dokumentumainak nyilvánosságra hozatalát először Kazimierz Marcinkiewicz kormányfő jelentette be november 10-én a szemben miniszterelnöki expozéjában. A szeptemberi választásokon győztes konzervatív kormány azt ígérte, hogy feltárja a teljes igazságot a második világháború után Lengyelországra kényszerített kommunista rendszerről.

Az iratanyag mintegy 1700 levéltári egységet tartalmaz. Szerepel köztük a VSZ titkos statútuma, a vezetőség találkozóinak jegyzőkönyvei, valamint Csehszlovákia 1968-as inváziójának dokumentációja. Sikorski szerint a nyilvánosságra hozatal jelképes áttörésnek minősíthető. "A posztkommunizmus korszakának végét jelenti Lengyelországban. Annak a korszaknak a végét, amelyben társadalmunk nem ismerte a teljes igazságot a múltról" - mondta. Az anyagot a miniszter a fasizmus és a kommunizmus bűntetteit vizsgáló Nemzeti Emlékezet Intézetének fogja átadni, ahol a történészek rendelkezésére bocsátják kutatás céljából.

A miniszter bemutatott egy 1979-es gyakorlótérképet is, amelyen egy elképzelt háborúban jelzik a szovjet és kelet-európai csapatmozgásokat és a nukleáris csapások kijelölt célpontjait. A VSZ egyebek között Brüsszelre, Münchenre és Kölnre is atomcsapást mért volna. Kiderül belőle - hangsúlyozta Sikorski -, hogy egy ilyen, a VSZ és a NATO között kirobbanó potenciális fegyveres konfliktus során Lengyelország hatalmas veszteségeket szenvedett volna, több mint kétmillióra rúgott volna a halottak és sebesültek száma, atomcsapás ért volna 43 lengyel várost, és nukleáris és vegyi szennyezés alá került volna az ország egy része.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár