Vlagyimir Viszockij

(1939-1980)

Vlagyimir Viszockij orosz színész, énekes, költő 1938. január 25-én Moszkvában született. Műszaki tanulmányait hamar abbahagyta a színészet kedvéért. A Puskin, majd a Miniatűr Színház után került 1964-ben Ljubimov híres társulatához és élete végéig a Taganka Színház tagja maradt. Eljátszotta Brecht Galileijét, Lopahint Csehov Cseresznyéskertjében, Raszkolnyikovot a Bűn és bűnhődésben, leghíresebb alakítása Hamlet volt. A tíz évig táblás házakkal futó előadás kezdete előtt a művész a bejáratnál várta a közönséget gitárral kezében, fekete nadrágban és garbóban, ahogy aztán Hamletként is a színpadra lépett. Filmekben is játszott, egy epizódszerepben feltűnt Mészáros Márta Ők ketten című filmjében is, dalai gyakran hangzottak fel kísérőzeneként.

Rövid élete során több mint 600 verset írt, ezek nagy részét meg is zenésítette, első dala 1962-ben született. Énekelt klubokban, színházban, szabadtéren, utcán és lakásokban - ahol éppen engedték. Fő témája és élménye a szabadság, megénekelte az örömet és bánatot, a háborút és a békét, kigúnyolta a hatalmat, az emberi gyarlóságot, éltette az egyszerű embereket, szabad érzéseiket és gondolataikat. Jellegzetes rekedt hangján, gitárhúrokat tépve előadott dalait különleges lendület, szeretet és gyűlölet jellemezte, őszinte volt és kíméletlen.

Viszockij maga volt a lázadás, a hatalom félt is tőle, így megpróbálták agyonhallgatni. Sikertelenül: szamizdatban kiadott versei kézről-kézre jártak, dalait kazettákon terjesztették. Koncertjeit az utolsó pillanatban tiltották be, ha mégis fellépett, nagy erőkkel vonult ki a rendőrség. Hiába nyomta agyon az őt körülvevő világ, nem tudott és nem is akart máshol élni, igazi oroszként csak ott érezte otthon magát, ahol egyébként nem tudott létezni.

Tizenhárom éven át volt társa Marina Vlady, az orosz származású francia színésznő, aki őszintén szerette és próbálta segíteni. Kapcsolatukról a költő halála után Szerelmem, Viszockij címmel írt könyvet. Viszockij az állandó feszültséget alkohollal próbálta elviselhetővé tenni, ettől persze csak szaporodtak körülötte a botrányok, s szervezete is felőrlődött. 1980. július 25-én, a moszkvai olimpia idején végzett vele a harmadik szívinfarktus - alig volt 42 éves.

Sajátos művészete csak halála után, a glasznoszty idején lett legálisan, széles körben hozzáférhető. Kultusza az idők folyamán csak nőtt, még Viszockij múzeum is nyílt, a Taganka színház darabot mutatott be róla. Magyarországon is széles rajongótábora alakult ki, a Magyar Televízió már 1974-ben dokumentumfilmet készített róla. Viczai Péter Viszockij-kutató munkájának eredményeként az utóbbi időben több verseskötete látott napvilágot és több emlékkönyv jelent meg róla. Hetvenedik születésnapján a Petőfi Irodalmi Múzeumban Viszockij-emlékkiállítás nyílt, s akkor jelent meg a Különc bolygó című kötete is.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

23. A reformáció és a katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában
• A leves, amely megállított egy háborút
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Példát mutatott a világnak Erdély a vallási toleranciában
• A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke
• Családja a végsőkig ellenezte Szalézi Szent Ferenc papi hivatását
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház