A magyarok őshazája nukleáris hulladéktemető
2005. április 26. 11:24
"Valamikor az Ural volt a magyarok őshazája, igaz? Aztán eljöttek onnan, de most visszaküldik nekünk a nukleáris szemetet. Milyen dolog ez?" - kérdi a nukleáris hulladéktól megbetegedett muszlimovói oroszok egyik képviselője. Az illető azért jött Budapestre a sugárzástól vízfejű unokatestvérével, mert a Magyarországról származó kiégett fűtőelemek és más sugárzó hulladékok szülőföldje lakosságának egészségét és demokratikus jogait veszélyeztetik.
Korábban
Csernobil titkos irata
Nyilvánossá vált az erőmű munkájával és a 17 évvel ezelőtti nukleáris baleset okaival kapcsolatos 121 dokumentum az 1971 és 1988 közötti időszakból.
Atomreaktor Magyarországon
45 éve, 1959. március 25-én helyezték üzembe a Központi Fizikai Kutató Intézet atomreaktorát.
A világ legszennyezettebb területén fekvő 2500 fős Muszlimovó lakosai szerint az oroszok meg akarták nézni, milyen hatással van az emberi szervezetre a tartós, nagy dózisú sugárzás. A tatár és baskír etnikumú lakosság képviseletében a budapesti Blaha Lujza téren egy kamion belsejében megrendezett fotókiállításon beszéltek arról, milyen egy nukleáris hulladéklerakó közvetlen közelében élni.
A csernobili atomerőmű-katasztrófa tizenkilencedik évfordulóján nem árt odafigyelni arra, hogy mekkora is az a kihívás, ami a nukleáris hulladékok végleges elhelyezése előtt áll. 2005. április 25. és május 1. között a Blaha Lujza téren látható a Csonka életek - egy atomtemető árnyékában című vándor fotókiállítás az Energia Klub és a Greenpeace Magyarország szervezésében. 2005. április 26-án kedden, este 18 órakor vitaestet tartanak a Millenáris Park Fogadó épületének Pódium galériáján Melyik kert végébe - avagy a nukleáris hulladék sorsa címmel a nukleáris hulladékok problémájáról, a nemzetközi szerződésekről és a lehetséges megoldásokról.
 |
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Fogadásból alig négy nap alatt írta meg első, egyszerre trágár és költői drámáját Bertolt Brecht 19:20
- Emberséget hozott a haláltáborba a „szeretet mártírja” 16:20
- Buda és Pest szívét összeforrasztotta, de a magyar nemesi címet visszautasította Clark Ádám 11:50
- 50 millió összetört edényből jött létre Róma egyik dombja 08:47
- Tudatlanságból született mestermű: a Ben-Hur tegnap
- Görgei elkerülhetetlen fegyverletételével ért gyászos véget a magyar szabadságharc tegnap
- Napóleon szerint Mária Karolina volt Európa legveszélyesebb asszonya tegnap
- Életeket mentett, elismerés helyett mégis kényszerzubbonyt kapott Semmelweis Ignác tegnap
