Revolutió a 48-as Pesten: furcsaságok a forradalmi felfordulásból

A kokárdák napok alatt elfogytak

Március forradalmi hevületében felmerült az az ötlet is, hogy a pozsonyi diéta tehetetlenségével szemben Pesten hozzanak létre országgyűlést. A március 31-i események hatására a 13 tagú Rendre Ügyelő (Közbátorsági) Választmány (Irínyi, Petőfi, Vasvári a radikálisok közül, Nyáry, Klauzál és Egressy Sámuel a liberális nemesek képviseletében, s végül a liberális városi polgárságból Rottenbiller Lipót alpolgármester, Kacskovics Lajos főjegyző, Staffenberger István szószóló, Molnár György gombkötőmester, Tóth Gáspár szabómester és Gyurkovics Máté szűcsmester) elhatározta, hogy ha egy héten belül nem lép fel a pozsonyi diéta valamilyen változtatási tervezettel, akkor az ország összes törvényhatóságát felszólítják, hogy új tagokat küldve hozzanak létre - Perczel Mór szavaival - "nemzeti konventet". Az áprilisi események pozitív alakulásakor azonban lemondtak erről az elképzelésről, és követték az újonnan megalakuló felelős magyar "ministeriumot".

A forradalom leggyorsabb vívmányaiként Petőfi indítványára a Pilvax kávéház felvette a Szabadság-csarnok nevet, a Hatvani utcából Szabadsajtó utca, az Egyetem térből Március tizenötödike tér, a Városház térből pedig Szabadság tér lett.

A kokárdák alapanyaga hamar elfogyott: három nappal a forradalom után Pesten nem lehetett trikolórt kapni.

Sokan megváltoztatták a nevüket a forradalom során. A legtöbben a legegyszerűbb megoldást választották: nevük végén az "y" betűt "i"-re cserélték (pl. Jókai, Gyulai), Vachott Imre pedig felvette a Vahot nevet. Ő volt a forradalom nyelvi magyarosításának legfőbb úttörője is egyben: komoly propagandát folytatott a sajtóban azért, hogy a hivatalba lépő tisztviselők a "minister" szó helyett valamilyen magyar megjelölést kapjanak.

A Tudományos Akadémián belül is komoly harc kezdődött a forradalmi hevületben: a levelező tagok ugyanis a rendes tagokhoz hasonló jogokat követeltek maguknak, amit meg is kaptak Az egyetemeken az ifjúság a tanszabadságért és a "díj nélküli vizsgálatokért", illetve a "tudományban elmaradt vagy elaggott tanárok elmozdításáért és nyugdíjazásáért" küzdött. A tanári kar azonban "kész örömmel kijelentené, hogy hozzájárul e pontokhoz, és megígért mindent, ámbátor van e kívánságok közt egy-két pont (ilyen különösen a nyugdíjaztatásra vonatkozó), amely a professzor urak közül bizony többnek éppenséggel nem tetszett".

A forradalom egyik legjellemzőbb tünete az álhírek terjedése volt: sokszor terjedt el olyan híresztelés, mely szinte teljes pánikba sodorta Pest lakosságát. A legkomolyabb ilyen eset június 24-én történt, mikor az a híresztelés terjedt el, hogy a szentendrei szerbek fegyveresen közelednek a város felé, és mindent felgyújtanak útközben. A híresztelések persze hamar hamisnak bizonyultak.

(Forrás: Supka Géza: 1848-1849. Budapest, 1985)

1. Törvényes forradalom, polgárvér nélkül
2. A kokárdák napok alatt elfogytak

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

holokauszt

• Az életmentő svájci konzul: Carl Lutz 
• A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
• Túlzsúfolt lakások, éhezés és vég nélküli razziák – a budapesti gettó borzalmai
• Mások életéért adta sajátját Salkaházi Sára
• „Zenedobozokkal” vette fel a küzdelmet Hitler ellen a Rote Kapelle
• Embertelen körülményekkel szembesültek a budapesti nagy gettó lakói
• Már gyermekkorában tragédiák kísérték Radnóti Miklós életét
• Szenes Hanna a Szentföldön maradhatott volna, de visszatért, hogy segítsen
• Munkaszolgálatosok a keleti fronton