La Fayette amerikai díszpolgár lett
2002. július 19. 16:05 The Guardian
Az amerikai kongresszus amerikai díszpolgárrá avatta La Fayette márkit, az amerikai függetlenségi háború és a francia forradalom hősét.
A fiatal francia hadnagyot, Marie Joseph Paul Yves Roch Gilbert Motier de La Fayette márkit amerikai barátja, Benjamin Franklin csábította Amerikába. Húszévesen saját hajóján indult el az Újvilágba, XVI. Lajos tiltása ellenére. Hamar bekerült George Washington vezérkarába, és merészsége tábornoki rangot ért neki. Később Washington fiává fogadta.
1780-ban ott volt a háborút eldöntő, legendás yorktowni csatában, majd hazament és részt vett a francia forradalomban. Az alkotmányos monarchia híveként, amikor 1789. július 12-én Párizsban új községtanácsot és polgármestert választanak, valamint rövid idő alatt megszervezik a fegyveres nemzetőrséget, La Fayette márki főparancsnoka lesz a Nemzeti Gárdának.
Az Emberi és polgári jogok nyilatkozatát 1789. augusztus 26-án fogadta el az alkotmányozó nemzetgyűlés, az amerikai Függetlenségi nyilatkozat mintájára. Első változatát La Fayette fogalmazta meg, és Thomas Jefferson, akkori párizsi követ is átnézte.
La Fayette alapítója a gyarmatokon élő rabszolgák felszabadításáért kűzdő Feketék Barátai Társaságának is. Az alkotmányos monarchiáért küzdő nemesség képviselőjeként a Mars-mezei tüntetés alkalmával erélyesen lépett fel a szervezkedők ellen: a tüntetők közé lövet. Ellentétben a forradalmi klubokkal, La Fayette a burzsoázia és a király megegyezését kereste, ezért 1792-ben, amikor tiltakozott a király trónfosztása ellen, s a Konvent el akarta fogatni, emigrált.
A császárság alatt visszavonultan élt, a restauráció idején azonban az ellenzékhez csatlakozott, s egyike lett az 1830-as forradalom előkészítőinek. 1824-ben ő volt az első külföldi, aki beszédet mondott az amerikai kongresszusban. Erre az aktusra elkísérte fia, aki a George Washington nevet kapta.
Előtte csupán négy történelmi személyiséget részeltettek e ritka megtiszteltetésben: Sir Winston Churchill volt brit miniszterelnök 1963-ban, Raoul Wallenberg svéd diplomata, a magyar zsidók ezreinek megmentője 1981-ben, William Penn angol filozófus kvéker, Pennsylvania alapítója 1984-ben, Kalkuttai Teréz Anya pedig 1997-ben kapott amerikai díszpolgárságot.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
