La Fayette amerikai díszpolgár lett

A fiatal francia hadnagyot, Marie Joseph Paul Yves Roch Gilbert Motier de La Fayette márkit amerikai barátja, Benjamin Franklin csábította Amerikába. Húszévesen saját hajóján indult el az Újvilágba, XVI. Lajos tiltása ellenére. Hamar bekerült George Washington vezérkarába, és merészsége tábornoki rangot ért neki. Később Washington fiává fogadta.

1780-ban ott volt a háborút eldöntő, legendás yorktowni csatában, majd hazament és részt vett a francia forradalomban. Az alkotmányos monarchia híveként, amikor 1789. július 12-én Párizsban új községtanácsot és polgármestert választanak, valamint rövid idő alatt megszervezik a fegyveres nemzetőrséget, La Fayette márki főparancsnoka lesz a Nemzeti Gárdának.

Az Emberi és polgári jogok nyilatkozatát 1789. augusztus 26-án fogadta el az alkotmányozó nemzetgyűlés, az amerikai Függetlenségi nyilatkozat mintájára. Első változatát La Fayette fogalmazta meg, és Thomas Jefferson, akkori párizsi követ is átnézte.

La Fayette alapítója a gyarmatokon élő rabszolgák felszabadításáért kűzdő Feketék Barátai Társaságának is. Az alkotmányos monarchiáért küzdő nemesség képviselőjeként a Mars-mezei tüntetés alkalmával erélyesen lépett fel a szervezkedők ellen: a tüntetők közé lövet. Ellentétben a forradalmi klubokkal, La Fayette a burzsoázia és a király megegyezését kereste, ezért 1792-ben, amikor tiltakozott a király trónfosztása ellen, s a Konvent el akarta fogatni, emigrált.

A császárság alatt visszavonultan élt, a restauráció idején azonban az ellenzékhez csatlakozott, s egyike lett az 1830-as forradalom előkészítőinek. 1824-ben ő volt az első külföldi, aki beszédet mondott az amerikai kongresszusban. Erre az aktusra elkísérte fia, aki a George Washington nevet kapta.

Előtte csupán négy történelmi személyiséget részeltettek e ritka megtiszteltetésben: Sir Winston Churchill volt brit miniszterelnök 1963-ban, Raoul Wallenberg svéd diplomata, a magyar zsidók ezreinek megmentője 1981-ben, William Penn angol filozófus kvéker, Pennsylvania alapítója 1984-ben, Kalkuttai Teréz Anya pedig 1997-ben kapott amerikai díszpolgárságot.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
• A leves, amely megállított egy háborút
• Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
• A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
• Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
• Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
• Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?