2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
ITT támogathatsz bennünket

1500 éves, bizánci kori gazdaságot tártak fel Izraelben egy építkezés előtt

2021. augusztus 19. 10:23 MTI

A bizánci korszakban épült 1500 éves birtok maradványaira bukkantak izraeli régészek Tel-Avivtól északkeletre, a mai Ramat Hasaron nevű város külterületén – jelentette a Háárec című újság honlapja szerdán.

feltárás

A gazdagon díszített épületeket és gazdasági létesítményeket egy építkezés kezdete előtt tárták fel az Izraeli Régészet Hivatal (IAA) munkatársai. Joáv Arbel ásatási igazgató a lapnak elmondta, hogy noha nem szóltak írásos források erről az uradalomról, de nem lepték meg különösebben a gazdag leletek, hiszen ebben a térségben az emberiség története során szinte mindig éltek gazdag tárgyi emlékeket maguk után hagyó emberek.

„Számos lelet mellett felfedeztünk egy nagy, mozaikkal burkolt szőlőprést, valamint vakolt épületeket és egy nagy építmény alapjait, melyet raktárként vagy akár tanyaként is használhattak” – mondja Arbel a Háárecnek.

Az épületekben és a gazdasági létesítményekben törött tároló- és főzőedényeket találtak, melyeket gazdáik maguk használhattak. Gabonafélék és más növények őrlésére alkalmazott malomköveket is találtak, melyeket a Golán-fennsíkról és Galileából importált vulkanikus bazaltból készítettek, mely keményebb a helyi mészkőnél.

Egy aranyérme is előbukkant a földből, melyet 638-ban vagy 639-ben veretett Hérakleiosz bizánci császár. Egyik oldalán a császár látható két fiával, a másikon pedig a kereszt képe a jeruzsálemi Golgotán, ahol a keresztény hagyomány szerint Jézust keresztre feszítették.

Az érmére valaki görög, esetleg arab nyelvű írást karcolt, valószínűleg több tulajdonosának nevét. „Az aranypénz lenyűgöző adatokat tartalmaz a bizánci uralom hanyatlásáról és az egykori történelmi eseményekről, például a perzsa invázióról és az iszlám megjelenéséről” – nyilatkozta erről Robert Kool, az IAA numizmatikai osztályának vezetője.

Egy szokatlan bronz láncszerkezetet is találtak, amelyet csillár felfüggesztésére használhattak. Ez a mennyezetről lógó fő láncból állhatott, amely három további láncra ágazott szét. Mindegyik végén egy horog volt, amelybe egykor beleakasztották a felfüggesztett üvegolajámpásokat.

„Ehhez hasonló, de nagyobb lánc lámpaszerkezeteket eddig főként templomokban találtak, néhány ortodox egyházban a mai napig létezik” – hangsúlyozta Arbel, aki szerint ebben az esetben nem valószínű a vallási jelleg, egyszerű középületekben is világíthattak ilyen lámpákkal.

A gazdaság a korai iszlám korszakban, a 7. századtól iparibb jellegű lett, ebből a korból edények, ép olajlámpák és étkészletek kerültek elő. Az emberek ekkoriban nem csak dolgoztak, hanem itt is éltek a műhelyek mellett, ugyanis megtalálták házaik maradványait és két nagy sütőkemencét is. A régészek szerint a 11. századig használhatták ezt a gazdaságot, akkor elhagyták, és ezer évre feledésbe merült.

A maradványok az építkezések végeztével egy park részeként lesznek láthatóak a Ramat Hasaron-i polgármester ígérete szerint.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár