11 mitológiai lény, amely az emberiség legelemibb félelmeit testesíti meg
2018. szeptember 12. 08:22 Múlt-kor
Korábban
A hüdra
Bármilyen szörnyűnek is hangzik a sokfejű hüdra mitológiai leírása, a legtöbb embernek nem is lett volna alkalma megpillantani: minden egyes csepp vér az ereiben annyi mérget tartalmazott, hogy lehelete is mérgező volt. Rejtekhelyének levegőjét e méreg töltötte meg, olyannyira, hogy aki belélegezte, annak azonnal megtelt a tüdeje erős savval, amely belülről felemésztette.
Ha a halálos levegőn túljutott volna valaki, egy hatalmas, kilencfejű, sárkányszerű lénnyel találta volna szemben magát. Bárki bármit is tett, a hüdrát lehetetlen volt elpusztítani – ha levágták egy fejét, azonnal kettő nőtt a helyére. Az egyetlen mód ennek megakadályozására az volt, ha a levágott fej helyét tűzzel kiégetik, de még ennek sikere esetén is a lény utolsó feje teljességgel sebezhetetlen volt. A hüdra soha nem halhatott meg.
A lény fejei kígyószerűek voltak, olyannyira, hogy egyesek szerint a lény a korai ember kígyóktól való félelmének leképeződése a mitológiában. Egyes római írók szerint a mitológiai teremtmény egy egyfejű kígyóként indult, amelynek teste nem nőtt vissza, és az idők során az általunk Héraklész történetéből ismert megölhetetlen szörnyeteggé fejlődött tovább. Az elterjedt mitológiai családfa szerint a hüdra szintén Tüphón és Ekhidna gyermeke, a nemeai oroszlánnal, a khimairával, a szphinxszel és az alvilágot őrző Kerberosszal együtt.
A hüdra megölése a mítosz szerint Héraklész második próbája volt. A feladatra elkísérte őt unokaöccse, Iolaosz is, aki a levágott fejek helyét fáklyával égette ki. A legutolsó, halhatatlan fejet egy Athéné istennőtől kapott mágikus karddal sikerült levágnia, maga a fej azonban nem halt meg, mozgott és üvöltött. Héraklész annyit tehetett csupán, hogy egy hatalmas szikla alá betemeti, összenyomva és bezárva – de még élve – az örökkévalóságig.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
- A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
- Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
- Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
- Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
- Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
- Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye
- A világ legcsúszósabb anyagaként döntötte meg a Guinness-rekordot Plunkett találmánya 20:20
- Elutasította a kitüntetéseket a modern betegellátás úttörője, Florence Nightingale 18:05
- A mai napig találgatják, hova tűnt Ned Kelly koponyája 16:05
- Puccsal tért vissza a politikába a független Lengyelországot diktároként vezető Piłsudski 15:05
- Elsősorban Sztálinhoz volt hűséges a rettegett Péter Gábor 09:50
- Egy párbaj miatt vált híressé Szindbád alakjának megalkotója 09:05
- Megkeseredett emberré vált élete végére Garibaldi, az olasz egység hőse tegnap
- Örömünnepként indult, majd tragédiába fulladt a bradfordi mérkőzés tegnap