11 mitológiai lény, amely az emberiség legelemibb félelmeit testesíti meg
2018. szeptember 12. 08:22 Múlt-kor
Korábban
A szphinx
A szphinx legendája az egyik legrégebbi az emberiség történetében – egyes változatai már Kr. e. 9500-ig is visszavezethetők. Legfőképpen azonban az óriási egyiptomi szobrokról ismert, amelyek legtöbbször oroszlántestű, emberfejű lényként ábrázolják, sok esetben fáraói fejdísszel. Az egyiptomiak számára ezek a mitológiai lények nagy hatalmat képviseltek. Arcukat gyakran a kor uralkodójáról mintázták, hogy istenszerű alakokként ábrázolják vezetőiket.
Amikor a görögök átvették a szphinx alakját, gonosz teremtményként képzelték el. Kígyófarokkal és madárszárnyakkal ábrázolták őket, és kegyetlen, intelligens szörnyetegeknek tartották őket, akik kedvüket lelik az áldozataikkal való játékban, mielőtt megölik és egyben felfalják őket. Napjainkban a legismertebb hozzájuk kapcsolódó történet Oidipusz legendájából való. Thébába vezető útja során egy szphinx feltette Oidipusznak a híres találós kérdést: melyik lény jár reggel négy, délben kettő, este pedig három lábon?
A szphinx annyira biztos volt abban, hogy Oidipusz nem tud helyesen felelni, és ezért megölheti, hogy amikor a férfi a helyes válasszal felelt – az ember, aki gyermekként négykézláb, felnőttként két lábon, idős korában pedig bottal közlekedik –, egy szakadékba vetette magát elkeseredésében. A szphinx számára jobb volt meghalni, mint úgy élni, hogy nem kínozhat másokat.
Arról megoszlanak a vélemények, pontosan mit is jelképez a szphinx. Egyesek szerint az egyiptomiak számára nagy hatalmat biztosító talizmán volt, illetve a túlvilágra vezető út iránymutatója. Talán a róla vallott görög nézetekkel kombinálva, miszerint kizárólag éles elmével lehet legyőzni, az ember azon törekvését jelképezi, hogy túljárjon a halál eszén, és elkerülje.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
- Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
- A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
- Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
- A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
- Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
- Hétvégi várkalauz: Nagykálló
- Hétvégi várkalauz: Szikszó
- Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból 19:05
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához 17:05
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 11:20
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit 09:50
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap