2020. különszám: Egészségünk története
ITT támogathatsz bennünket

10 tény a recski táborról

2015. május 5. 10:34

A bánásmód kegyetlen volt, az 5 órás ébresztőt követően kevés táplálékkal, kezdetleges eszközökkel télen-nyáron napi 10-12 órában nehéz fizikai munka várt az internáltakra.

Recsk
Őrtorony a Recski Nemzeti Emlékparkban, Recsk közelében

1. A recski tábor 1950 októbere és 1953 ősze között, az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) által működtetett kényszermunkatábor volt. A mintegy 100 kisebb-nagyobb internáló- és munkatábor közül ez volt a leghírhedtebb.

2. A „magyar Gulagot” az első rabok saját kezükkel építették fel. Az ÁVH kegyetlen őrei már a megérkezésnél kijelentették, hogy az oda kerültekkel nem kell elszámolni.

3. A kórház eleinte az istálló épületében kapott helyet, meleg vizes tisztálkodásra pedig havonta egyszer volt mód. Böszörményi Géza visszaemlékezése szerint a penészes kenyereket azon a kocsin hozták a raboknak, amelyiken a trágyát is szállították.

4. Recsk leghíresebb foglya Faludy György költő volt, akit 1950 júniusában tartóztattak le koholt vádak alapján. Más eszköze nem lévén, rabtársaival tanultatta meg versei nagy részét, amelyeket később kötetben is megjelentetett.

5. Büntetésre kezdetben egy vizesverem-fogdát is használtak. A körülbelül 2 méter mély gödörbe éjszaka feljött a talajvíz, így a bent büntetését töltő internáltnak egész éjjel ebben kellett állnia.

6. A bánásmód kegyetlen volt, az 5 órás ébresztőt követően kevés táplálékkal, kezdetleges eszközökkel télen-nyáron napi 10-12 órában nehéz fizikai munka várt az internáltakra.

7. A táborban két sikeres szökési kísérlet történt: 1950 augusztusában az egyik rab, Dobó József Csehszlovákiába jutott, de miután megtudta, hogy az ÁVH több családtagját is letartóztatta, feladta magát.

8. 1951. május 20-án nyolc rabnak (Michnay Gyula, Lőcsey Géza, Stern Mendel, Stern Pál, Kihut József, Kertész Géza, Haraszti József, Mózes Mihály) sikerült megszöknie, de közülük csak Michnay Gyula tudott kijutni az országból. Miután Bécsen keresztül Münchenbe ment, a Szabad Európa Rádióban felsorolta több száz rabtársa nevét.

9. Az egykori munkatábort 1953-as feloszlatása után néhány esztendővel lebontották, a barakkok helyét befásították, hogy nyoma se maradjon. A kommunista rezsim alatt a magyar hatóságok mindvégig állították, hogy a recski kényszermunkatábor sohasem létezett.

10. Ma sem tudni pontosan, hogy mennyien vesztették életüket a Recskre kerültek közül. A táborban elhunytak többségét a váci rabtemetőben temették el.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár