10 tény a középkori hóhérokról

A közhidelemmel ellentétben a hóhérok nem dúskáltak a munkában – a képen látható tömeges kivégzés a középkorban is ritkaságnak számított

1. A hóhér szakma a középkorban nem tartozott a legkeresettebb foglakozások közé. A bakókat a közösség általában kivetette magából, így azok szó szerint a társadalom peremén, azaz a települések szélén éltek.

2. A szakma népszerűtlensége miatt olykor előfordult, hogy halálra ítélt bűnözőknek ajánlották fel a hóhéri állást. Ha az elítélt belement, akkor kegyelmet kapott.

3. A középkori Francia Királyságban a pékek mielőtt a kemencébe rakták volna, keresztet rajzoltak azokra a cipókra, amelyeket a hóhéroknak szántak, mégpedig azért, hogy össze ne keverjék őket a civileknek szánt kenyérrel. Sok középkori településen rendeletek tiltották a helyieknek, hogy egy asztalnál egyenek a hóhérokkal.

4. A hollywoodi stílusú csuklya és maszk nem tartozott a középkori bakók ruhatárához. Ha az ítélet-végrehajtó valamiféle egyenruhához ragaszkodott, akkor köpenyt vagy kabátot vett fel, amelyeken a hóhér jele, a kard volt látható

5. Az óradíjat tekintve a hóhér kifejezetten magas bérezésben részesült a középkori Európában. A kivégzések viszont még középkori mércével sem voltak gyakoriak, így a bakóknak mellékállásra is szükségük volt. Általában sintérként, sírásóként, hullaszállítóként vagy adószedőként (jellemzően prostituáltaktól és fertőző betegségben szenvedőktől szedtek adót) egészítették ki jövedelmüket.

6. A Francia Királyságban az egyház felmentette a hóhérokat az emberölés bűne alól, így azoknak nem kellett gyónniuk a halálos ítéletek végrehajtása után.

7. Nemcsak a hóhér, de annak családtagjai is elszigetelten éltek. Az egyszerű ember nem szívesen adta a leányát a hóhér fiához, így a bakófamíliák gyermekei gyakran házasodtak egymás közt.

8. Egyes német városokban a hóhér halálbüntetéssel volt sújtható abban az esetben, ha az elítélt fejét három csapásból sem volt képes leütni.

9. A hóhéroknak sokszor illuminált állapotban lévő „ügyfelekkel” kellett dolgozniuk. Az elítéltek ugyanis bort vagy sört kérhetett az utolsó vacsorájuk mellé, amely gyakran kiütötte őket.

10. Azon motivált hóhérok, akik hajlandóak voltak utazni és lakhelyükön kívül más településeken is levezényelni a kivégzéseket, tekintélyes vagyonra tehettek szert. A tapasztalt, nagy anatómiai tudással rendelkező bakók orvosi tanácsadóként is dolgozhattak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
• 26 éves az Európai Unió
• Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
• Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
• A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
• 10 tény a ruandai népirtásról
• 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
• Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
• Viták a közös európai történelem kapcsán