10 érdekesség Artúr királyról
2022. március 12. 19:35 Múlt-kor
1191-ben a két évvel korábban elhunyt II. Henrik angol király javaslatára feltárták Artúr glastonburyi apátságban található feltételezett sírját. Avalon Glastonburyvel történő azonosítása a Plantagenetek propagandatörekvéseinek volt köszönhető, akik gondolták, uralkodásukkal beköszöntött az Artúr-legendákban a nagy király visszatérésével összekapcsolt aranykor, így az uralkodói sír megtalálásával véget vethetnek a messiásváró hangulatnak. A sír az elkövetkező évszázadokban látogatók tömegeit vonzotta Glastonburybe.
Artúr király Charles Ernest Butler 1903-as képén
Korábban
1. Artúr legendája hosszú évszázadokon át számos nemzedék képzeletvilágát formálta, a történészek azonban még manapság sem tudják biztosan, a király valós történelmi személy volt-e.
2. Artúr alakja legkorábban egy walesi szerzetes, Nennius 9. században írt Historia Brittonum című munkájában bukkant fel. A történészek egészen a 20. század közepéig hiteles forrásként támaszkodtak a műre, de kiderült, hogy az abban megjelenő artúri alak eredetét a kelta szájhagyományban kell keresnünk.
3. A legismertebb elmélet szerint Artúr valamikor az 5-6. században élt, ám ezt egyetlen korabeli forrás sem támasztja alá.
4. Simon Young, a téma neves kutatója szerint elsősorban Artúr neve árulkodik arról, hogy valóban létezett. Ez ugyanis feltehetően a latin Artoriusból ered, az öntudatos brit kelták pedig aligha adtak volna latin nevet saját hősüknek, ha nem egy valóban létező személyről lenne szó.
5. Az Artúrról az elmúlt évszázadokban uralkodó képet Geoffrey of Monmouth, a 12. század első felében élt oxfordi kanonok Historia Regum Britanniae című műve meghatározta meg, amelyben a 15 évesen trónra kerülő Artúr bátor hadvezér-királyként jelenik meg. A szerző célja a kelta britek hódító szászok elleni hősies helytállásának dokumentálása volt.
6. Artúr legendájában halála meghatározó szerepet játszott. A történet szerint miután a trónbitorló, és feleségét, Ginevrát is elhódító unokaöccse, Mordred elleni döntő csatában súlyosan megsérült, a rejtélyes Avalon szigetére szállították. Avalon sok középkori ember számára a reményt jelentette arra nézve, hogy Artúrt meggyógyítják, majd visszatér, hogy megvalósítsa a Hit és az Erény uralmát.
7. 1191-ben a két évvel korábban elhunyt II. Henrik angol király javaslatára feltárták Artúr glastonburyi apátságban található feltételezett sírját. Avalon Glastonburyvel történő azonosítása a Plantagenetek propagandatörekvéseinek volt köszönhető, akik gondolták, uralkodásukkal beköszöntött az Artúr-legendákban a nagy király visszatérésével összekapcsolt aranykor, így az uralkodói sír megtalálásával véget vethetnek a messiásváró hangulatnak. A sír az elkövetkező évszázadokban látogatók tömegeit vonzotta Glastonburybe.
8. Nyugat-Európában a XIII-XIV. században, vagyis abban az időszakban, amikor a városi lakosság körében elterjedt a vezeték- és keresztnév együttes használatának gyakorlata, rengetegen adták gyermeküknek az Artúr nevet.
9. Az angol Henry Purcell a 17. században operában örökítette meg Artúr alakját, Alfred Tennyson pedig előbb egy verset (Morte d’Arthur, 1842), majd egy elbeszélő költeményt (The Idylls of the King, 1885) is szentelt történetének.
10. A 20. században többek között John Steinbecket is megihlette Artúr legendája, és alakja a Monthy Python Gyalog galoppjában, valamint John Boorman Excalibur című alkotásában is megelevenedett a mozivásznon.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
művészet
- A tárgyak rejtélyes eredetét is megismerhetik a látogatók az idei Műtárgyak éjszakája fesztiválon
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban
- Hazai és külföldi művésznők történeteit ismerhetjük meg a Magyar Zene Házában
- Anna Margit festőművész életművéből nyílik kiállítás a Nemzeti Galériában
- Az ópium és a hasis hatásairól is írt a szabados életvitelű Charles Baudelaire
- Fotóművészeti kiállítás nyílik Moholy-Nagy és Robert Capa alkotásaiból
- Többször is jó kapcsolatai húzták ki a bajból Max Ernst festőt
- Depressziója rányomta bélyegét Goya késői művészetére
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása tegnap
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot tegnap
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére tegnap
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány tegnap
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája tegnap
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán tegnap
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön tegnap
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után tegnap