10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
2019. február 26. 19:47 Múlt-kor
Korábban
A jövedelemadó (1799)
A 18. század végére ismét pénzszűkében volt a brit állam: a földadó gyakorlatilag fix összeget jelentett, és nem volt lehetőség emelni oly mértékben, hogy tükrözze a föld értékének növekedését az eltelt évszázad során. Ennek eredményeként az állami bevételeket egyre nagyobb mértékben jelentették a különféle jövedéki adók, azonban a forradalmi Franciaországgal folytatott háború költségeit ezek sem tudták kellőképpen fedezni. A kincstár szemet vetett azokra a földbirtokosokra, akik egyre jobban éltek a birtokukon termelt élelmiszernek és nyersanyagoknak köszönhetően.
1798-ban William Pitt miniszterelnök a „háromszoros egyenessel” igyekezett pótolni a hiányt – azaz a meglévő különleges adók megháromszorozásával, továbbá felkérte a kevesebbet adózó földbirtokosokat, hogy tegyenek önkéntes felajánlást az államnak. Ezen megoldások egyike sem hozott megfelelő mértékű emelkedést a bevételekben, így 1799-ben az adók legördögibbikéhez fordult: a jövedelemadóhoz.
A jövedelemadó csak a háború idejére vonatkozott: amikor 1802-ben megtörtént a békekötés a két ország között, az adónemet kivezették, azonban amint újra megkezdődtek a harcok 1803-ban, azonnal vissza is tért. Francis Burdett radikális politikus egyértelműen fogalmazott: „A jövedelemadó a legrészrehajlóbb erőszakos és kegyetlen természetű inkvizítori hatalmat hozta létre (…) ezen adó visszavonása nem elegendő gonoszságának orvoslására, már az elve is stigmatizálandó és megbélyegzendő.”
Burdett panaszának erejét némileg csökkentette, hogy az adók beszedőit a helyi közösségek által kijelölt személyek végezték, akik maguk is adófizető polgárok voltak – a földadókat és az egyenes adókat már eleve ők gyűjtötték szomszédaiktól, a jövedelemadó csupán egy pluszfeladat volt számukra.
1814-ben aztán a Belföldi Bevételi Tábla katasztrofális lépésre szánta el magát: felfüggesztette tisztségükből London lakossági adószedőit, azzal a váddal, hogy adóelkerülésben játszottak össze a többi polgárral, és hivatásos adószedőket neveztek ki. Az ellenségesség olyan mértékű volt, hogy a lakosság véleménye szerint „ahogy a hóhéri tisztséget, csupán a társadalom söpredéke lenne hajlandó elvállalni e kinevezést.” A napóleoni háborúkat követően, 1816-ban ismét megszűnt a jövedelemadó, és még a vele kapcsolatos nyilvántartásokat is megsemmisítették, hogy a későbbiekben ne jusson eszébe az államnak bevezetni.
Óriási veszteségként érte azonban a brit államot az adónem elvesztése, azzal együtt, hogy a nagybirtokosok adóit továbbra sem volt lehetőség megemelni. Ebből kifolyólag ismét a kereskedőket és iparosokat kezdték el keményebben adóztatni, ami ismét felháborodást szült. A nagy földbirtokosok felismerték, hogy a jövedelemadó egyfajta biztosítékot jelent nekik az őket érő ilyen jellegű támadásokkal szemben, így 1842-ben ismét bevezették. Ez elméletben ideiglenes jelleggel történt, azonban sosem került visszavonásra.
A visszatért jövedelemadó bevételei lehetővé tették, hogy mind a vámokon, mind a jövedéki adókon csökkentsen az állam – különösen a teára, cukorra és dohányra kivetetteken –, így a szegényebbeknek is több lehetősége volt az ilyen fogyasztási cikkek élvezetére. Az elnyomás motorjából így a befogadó és fair (vagy legalábbis annak látszó) társadalom jelképe lett.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
fasizmus
- A világháborúban és merényletekben is majdnem odaveszett Olaszország diktátora
- Magára hagyhatta volna szövetségesét Mussolini?
- Lánya kérését sem vette figyelembe Mussolini veje kivégzése során
- Valójában Karel Čapek testvérétől származik a sci-fi és a technológia legendássá vált szava
- A politikai megosztottságból emelkedett ki Franco tábornok diktatórikus rendszere
- Etiópia szégyenletes legyőzésével lett ismét császára Rómának
- Sűrűn tűzdelték botrányok az újraalapított cannes-i filmfesztivál történetét
- Bukása után a németek feltétlen kiszolgálója lett a korábbi szövetséges, Benito Mussolini
- Négyórás beszédet tartott az utolsó szó jogán a nemzetvesztő Szálasi Ferenc
- Elhibázott gazdaságpolitika és a túlzott fényűzés vezetett az iráni sah bukásához 16:05
- Apokalipszisnek gondolták, pedig csak az erdőtűz füstje miatt borult sötétségbe New England ege 15:05
- A befagyott orosz pokolban elolvadt Napóleon Grande Armée-ja 09:50
- Boleyn Anna sem tudott fiút adni a királynak, és ez pecsételte meg sorsát 09:06
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa tegnap
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán tegnap