Itt készíthették a torinói leplet

2015. október 20. 16:34

Olasz kutatók meglepő kijelentéssel rukkoltak elő a torinói lepelről: a véres textília, amely egyes vélemények szerint Jézus Krisztus testét borította a halála után, a világ minden tájáról származó növényi DNS-t tartalmaz. A kutatások azt igazolják, hogy Indiában készülhetett, majd a Közel-Keleten keresztül jutott el mai helyére, Torinóba.

Torinói lepel

Az évente több százezer hívőt vonzó lepel rejtélye már évszázadok óta izgatja az emberek fantáziáját, s számtalan tanulmány, dokumentumfilm és összeesküvési elmélet látott napvilágot vele kapcsolatban. A római katolikus egyház tulajdonában levő, 436 centiméter hosszú és 110 centiméter széles vásznon egy hosszú hajú és szakállú férfi lenyomata látható, akinek testén keresztre feszítés okozta sérülések láthatók.

A torinói lepel iránti hatalmas érdeklődés az után nőtt meg, hogy 1898. május 25-én Secondo Pia torinói ügyvéd és hobbifotós lefényképezte a leplet. Az 1988-ban, oxfordi, zürichi és arizonai laboratóriumokban végzett radiokarbonos vizsgálatok szerint a lepel keletkezése 1260 és 1300 közé tehető. Néhány kutató azonban határozottan cáfolja a vászonmintákon végzett kormeghatározó vizsgálatok következtetését, mondván, a neutronsugárzás miatt pontatlan eredmény született, ám eddig semmilyen elfogadható fizikai magyarázat nem született a sugárzás eredetére.

A mostani, legújabb kutatást a Padovai Egyetem genetikusai végezték el. Gianni Barcaccia genetika professzor elmondása szerint a szövetből kivont genomokat vették górcső alá. A lepelben található pollenek és porszemcsék DNS-ének szekvenálása során számos olyan növényi csoportot fedeztek fel, amely őshonos a Földközi-tenger mentén. Azonban néhány pollen a Közel-Keletről, illetve Ázsia egyes távoli részeiről származhat, számolt be a Huffington Post.

A néhány napja megjelenő tanulmány szerint a jelek arra engednek következtetni, hogy a nagyméretű leplet Indiában készíthették, ahonnan a Közel-Keletre került, majd mai helyére, az észak-olaszországi Torinóba. „A vászonlepel egy kettős képet fest egy szakállas férfiről, aki nagy fizikai traumának volt kitéve, a nyomok alapján arra következtethetünk, hogy keresztre feszítették, megkorbácsolták és valamilyen tövis koszorút helyeztek a fejére” – írták a kutatók.

Tavaly februárban közzétett kutatás szerint egy földrengés okozta neutronsugárzás eredményeként kerülhetett a keresztre feszített ember képe a Keresztelő Szent János katedrálisban őrzött ereklyére. A kutatók szerint az i. sz. 33-ban történt, a Richter-skála szerinti 8,2 erősségű jeruzsálemi földrengés elég erős lehetett ahhoz, hogy a neutronsugárzások közvetlenül a vászonszálon lépjenek kölcsönhatásba a nitrogénatomokkal, s a kémiai reakció nyomán megjelenjen a leplen a képmás, ráadásul ez volt az, ami miatt megnőtt a vászonminták C14 izotóp szintje, félrevezetve ezzel a szakembereket. Egy tavaly októberi kutatás szerint azonban a lepel eredetileg egy húsvéti feltámadási színjáték középkori kelléke lehetet, amikor a Quem quaeritis? (Kit kerestek?) során a Megváltó követői beléptek egy összetákolt sírba, majd egy ruhát hoztak a felszínre.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma