Bíró vizsgálja a spanyol polgárháború emberjogi visszaéléseit
2008. szeptember 4. 12:11
A spanyol Legfelső Bíróság egyik tagja meglepő küldetésre szánta el magát: vezetésével megkezdték a polgárháborús áldozatok teljes listájának elkészítését, amely akár ahhoz is vezethet, hogy a Franco diktatúrája alatt sérelmeket szenvedettek és családjaik végre anyagi kompenzációban részesülhetnek majd.
Korábban
Balthasar Garzon első lépésként arról rendelkezett, hogy a központi és helyi hatóságok ássanak elő minden információt a Franco fasiszta csapatai által megöltekről. Reményei szerint az áldozatok majdnem teljes listájának elkészítésével, illetve azok halálokának megállapításával lehetővé válhat annak megállapítása, hogy milyen emberjogi visszaélések történtek pontosan a háború során.
Bár a múltat 1975 óta hallgatólagosan nem bolygatják, az erre szakosodott szervezetek az elmúlt években az elhunytak családjainak növekvő követelésére egyre több tömegsírt tártak fel, és a szocialista kormányzat tavaly tető alá hozott törvénye a fasiszta rendszer szimbólumainak közterületekről történő eltávolítása mellett már a lehetséges kárpótlásról is rendelkezett.
A Garzon bíró vezette "igazságbizottság" felállítása most ennél is tovább megy, és gyakorlatilag lehetővé teszi majd a kompenzációs kérelmek benyújtását a kormányzathoz. Emilio Silva, a Szövetség a Történelmi Emlékezet Helyreállításáért (ARMH) elnöke szerint "ez egy valóra vált álom, hiszen az ország évekig nem volt képes beszélni erről, annak ellenére, hogy szinte mindenki érintett a dologban".
A bíró egyébként nem ismeretlen a spanyol közéletben: korábban a terrorizmussal, és háborús bűnösök ügyeivel foglalkozott. Ő vezette a Pinochet bűntetteit kivizsgáló testületet, vagy az argentin Ricardo Miguel Cavallo ügyével foglalkozó bizottságot is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
- Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
- Rudolf, a trónörökös halála
- A csalogány és a csalogányvadászok
- Marie Curie és a „rádiumlányok”
- Kivégzésük előtt mondták
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben 19:05
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn 15:05
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában 12:20
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával 10:35
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst tegnap
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető tegnap
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma tegnap
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit tegnap