Hétvégi várkalauz: Simontornya

2006. december 22. 14:00

A középkorban a Balaton vizét levezető Sió széles, mocsaras völgyben kanyargott a Tolnai-dombság területén, melynek egyik kiemelkedő szigetét szemelte ki várépítésre Simon báró.

Az 1341-ben királyi kezelésbe került váruradalmat I. (Nagy) Lajos juttatta adományként a bizalmas udvari hívei közé tartozó Lackfi főnemesi család kezébe. Az egykorú források szerint Lackfi Dénes erdélyi vajda és fia, István királyi lovászmester használta rezidenciául, akik fényűző módon kiépítették lakóhelyüket.

Nézzen a várról légifotókat a Civertan oldalán!

A főúri család vesztét az okozta, hogy a trónra került Luxemburgi Zsigmond királytól előbb fokozatosan eltávolodtak, majd  - a törökkel vívott vesztes nikápolyi csata után - nyíltan Nápolyi László trónkövetelő táborához csatlakoztak. 1397-ben sorsuk bevégeztetett, a szlavóniai Körös városában az uralkodó hívei megrohanták és meggyilkolták mindkét Lackfit, a birtokaikról Simontornyainak és Csáktornyainak nevezett férfiúkat. Zsigmond megjutalmazta a trónja megtartása érdekében  elkövetett gaztett kitervelőit, és Simontornya váruradalmát Kanizsai János esztergomi érseknek és rokonainak adományozta.

A vár 1426-tól ismét a király kezére került, majd zálogként kapta a Garai família, s férfiágon való kihalásukig birtokolták. Fénykora a 16. század első évtizedére tehető, amikor Gergellaki Buzlai Mózes királyi főudvarmester utasítást adott az épületetek jelentős mértékű átalakítására. A régészeti kutatások szerint ekkoriban emelték téglából a vaskos öregtornyot, mellette az új kaputornyot, a palotaszárnyak azonban már reneszánsz homlokzatot kaptak, bábos korláttal ékesítve. Inkább minden kényelemmel ellátott főnemesi rezidenciának, mint várnak számított, így az ország középső területeit viharos gyorsasággal megszálló török csapatok 1544-ben könnyűszerrel elfoglalták.

A hódoltság határainak északabbra tolódásával helyőrsége egyre csökkent, így 1546-ban kétszáz, majd az 1620-as években már csak százharminc főnyi volt a fennmaradt zsoldjegyzék szerint. A megszálló török és velük szövetséges rác katonaság legfontosabb feladatát a portyázó királyi magyar végváriak visszaverése jelentette, akik gyakorta törtek be a vidékre, hogy adót szedjenek a lakosságtól a távolra menekült földesúr utasítására. A hosszú oszmán uralom végét Badeni Lajos őrgróf seregének felvonulása jelentette 1686 szeptemberében, a kis létszámú török védősereg meghódolt előttük.

Még több fotó a várról - nézze meg!

A 18. század elején tervbe vették felrobbantását, de a Habsburg-hű Styrum-Limburg család kérelmére épségben hagyták. Így a II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc szabadságharcban ismét ágyúdörgéstől, fegyverzajtól vált hangossá a vár tömbje, s többször is gazdát cserélt a hadiszerencse forgásának köszönhetően. Szerencsére katonai jelentőségét vesztve sem robbantották fel, hanem előbb bőrgyárként, majd szükséglakásként hasznosították. Az 1970-es években került végül sor a régészeti feltárására és helyreállítására.

Megközelítés

Tervezze meg útját a T-Online Térképpel!

Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma