Hétvégi várkalauz: Vitány

2006. november 10. 14:00

A dunántúli Vitány várának egyre fogyatkozó romjait a Tatabánya városától déli irányban emelkedő Vértes hegységének belső területén, egy meredek oldalú hegygerincen kereshetjük fel.

Az erődítmény létrejöttét a Csák nemzetségnek köszönheti, akik a tatárjárás elmúltával ezen a jól védhető helyen emeltették egyik erődített szállásukat, amely a következő évszázadokban a környező jobbágyfalvakat összefogó váruradalom központjaként szolgálta mindenkori urait. A Csák nemzetség vértesi ága, Márk előkelő és fiai az Árpád-ház kihalása után kezdettől Károly Róbertet támogatták országegyesítő hadjárataiban, így szembefordultak saját rokonukkal, a trencséni Csák Máté oligarchával. A győztes uralkodó azonban hatalmának megszilárdítása után mégis birtokcserére kényszeríttette Márk fiait, ezzel megakadályozva, hogy a központosított kormányzásra nézve veszélyessé válható újabb jelentős nagybirtok alakulhasson ki az ország szívében.

Nézzen a várról légifotókat a Civertan oldalán!

A következő időszakban a győri királyi ispán az erődítményt honorbirtokként kezelte, vagyis a hivatali időszakának tartamára élvezhette az ide befolyó jövedelmeket. Az állandó pénzhiányban szenvedő Luxemburgi Zsigmond király Vitányt 1410-ben elzálogosította Hohenzollern Frigyes brandenburgi őrgrófnak. A 15. század közepén már a dúsgazdag Rozgonyi család kezén találjuk a kicsiny alapterületű magánvárat. Férfiágon való kihalásuk után II. Ulászló király Egerváry László horvát bánnak zálogosította el, de mivel nem kapta vissza a pénzét, később örökbirtokként jutott neki.

Archív fotó 1955-ből

Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd párthíveinek belső csatározásaiban a vár többször gazdát cserélt, de a legnagyobb veszélyt a törökök gyors dunántúli térnyerése jelentette. Mivel nem történt meg az akkori időszak haditechnikájának megfelelő, vagyis ágyúbástyákkal való kiépítése, már nem számították a komolyabb ellenálló képességű végvárak közé, így nem csoda, hogy a hódító törökök többször is bevették. Utolsó ostromára 1597 márciusában került sor, amikor Pálffy Miklós főkapitány csapatai foglalták vissza a pogányoktól, majd belátva annak tarthatatlanságát, puskaporral felrobbantották védőműveit.

Forrás: http://mars.elte.hu/varak/

Még több fotó a várról - nézze meg!

Vitány várában még eddig nem végeztek régészeti feltárásokat és helyreállításokat, ám a fennálló falak alapján viszonylagos képet alkothatunk felépítéséről. A hegynyereg keleti oldala felől vezetett az út az északnyugati sarkon kialakított kapuhoz, ahonnan egy keskeny falszoroson keresztül csigavonalban jutottak fel a kettős toronnyal övezett felsővárba. A két torony közötti udvaron még kisebb gazdasági épületek állhattak, ezeknek maradványai észlelhetőek, de az egykor pártázatos várfalak és tornyok is erősen rongáltak, a 16. század végi robbantásnak és az időjárásnak köszönhetően. A vár egyes részletein azonban még jól láthatóak a régi építőmesterek munkájának és az emeleteket elválasztó gerendáknak a nyomai.

Megközelítés

Tervezze meg útját a T-Online Térképpel!

Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. nyári száma