Hétvégi várkalauz: Hollókő

2006. június 23. 16:00

A Cserhát hegység zöldellő lankái között bújik meg az UNESCO által 1987-ben a Világörökség részévé nyilvánított Hollókő.

Mint a legtöbb kővárunknak, a hollókőinek a históriája is az 1241-42-es tatárjárás utáni nagy várépítési korszakba nyúlik vissza. IV. Béla parancsára sorra emelték a földbirtokokkal rendelkező méltóságviselők és gazdagabb nemzetségek a védelemre alkalmas pontokon az új erődítményeiket. Így tett a környéket magáénak mondó Kacsics nemzetség is. Illés fia Péter várát már 1264-ben oklevél említi, tőle az örököseinek jutott, akik a 14. század elején kénytelenek meghódolni a hatalmát a Nógrád vármegyére kiterjesztő Csák Máté oligarcha előtt. Anjou Károly serege 1313-ban elfoglalta, adományként Szécsényi Tamás szerezte meg. Utódai a 15. század közepéig birtokolták, egészen a fiúágon való kihalásig.

Nézzen a várról légifotókat a Civertan oldalán!

Ahogyan múltak az évszázadok, minden tulajdonos formált
, építtetett az erősségen, fokozatosan bővült az eleinte csak egy ötszögletű öregtoronyból és azt övező pártázatos kőfalból álló vár, melynek udvarán lakó és gazdasági épületek sorakoztak. A várbeliek igényei miatt nagyobb területű alsóvárral bővítették ki, amihez egy falszoroson keresztül vezetett az út. A kisméretű kaputornyot felvonóhíd védelmezte, az előtte ásott mély farkasvermet feltárta a régészeti ásatás.

19. századi metszeten

A 16. században egyre közelebb jutottak a török hódítók
a nógrádi várakhoz, melyek betagolódtak a Habsburg császár és király fennhatósága alatt lévő végvárrendszerbe. A hollókői lovas vitézek gyakran indultak megakadályozni a török és tatár martalócok rablótámadásait vagy éppen ők portyáztak a hódoltság alföldi területein. A sok harci cselekményből kiemelkedik az 1550-es esztendőben a bujáki vár alatti mezőn vívott párviadal. Ennek részvevői Kapitán György hollókői várparancsnok és a Szandavárt uraló Hubiár aga voltak, akik egy rab váltságdíján vesztek össze. A korszak híres "utazó riportere" Tinódi Lantos Sebestyén krónikájából ismerjük a részleteket: a kopjával majd tőrrel és buzogánnyal egymásnak támadó ellenfelek nem bírtak a másikkal, így kölcsönösen véres sebeket ejtve, mindkét vitéz a maga győzelmét bizonygatva hazavonult az övéivel.

A romok a felújítás előtt

Hollókő végzetét Ali budai pasa 1552-es hadjárata
jelentette, amikor a hatalmas sereg közeledtére a csekély létszámú keresztény katona kardcsapás nélkül megfutott. A pogányok megszállták, egy 1564-es zsoldlista szerint Mohamed aga huszonnégy zsoldosával őrizte a falait. Visszafoglalására 1593 őszén került sor, amikor a hadászatilag fontos Fülek eleste után a török is harc nélkül feladta. A kicsiny végvárra alig fordítottak gondot, bár az országgyűlés többször is határozatban rendelte el romladozó falainak megerősítését. A parancsra kivonult környékbeli jobbágyság egy földbe ásott facölöpökből álló palánkot vont elé, de a korszerű hadviselésnek megfelelő, ágyúk számára alkalmas bástyákat nem emeltek. Így került sor a második török megszállásra 1663-ban, ami a Bécs városának felmentéséről a nógrádi területre vonuló Sobieski János lengyel király hadainak megérkezéséig, egészen 1683-ig tartott. A védők szabad elvonulás fejében feladták a posztjukat, ami ezzel végleg elveszítette a katonai jelentőségét.

Nézzen még több fotót Hollókőről!

A törökök kiűzése után
a feleslegessé váló egykori végvárakat Habsburg Lipót császár és király parancsára sorban felrobbantották. Hollókőn erre nem 1701-ben került sor, sőt érdekes megemlíteni, hogy Koháry István földesúr parancsára kilenc szabad jogállású földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozó ember költözött a várba, nehogy az egyre szaporodó bujdosók befészkeljék magukat belé. A Rákóczi-szabadságharcban nem játszott szerepet, ennek ellenére 1711-ben császári katonaság vonult fel, akik több helyen felrobbantották védműveket.

A következő évszázadokban aztán az időjárás viszontagságai és a környékbeli lakosság bontásai rombolták a maradványokat. További pusztulásának az 1966-tól megkezdett feltárási munkálatok állták az útját, melyeket Kozák Éva régész irányított. A napjainkban Hollókő várába látogató érdeklődő a belépőjegy megváltása ellenében végigbarangolhatja a restaurált középkori erősség falait, amiben kis vártörténeti kiállítás és panoptikum mutatja be az egykoron itt élt emberek mindennapjait.

Megközelíthetőség
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. tavaszi száma