Hétvégi várkalauz: Eger

2006. augusztus 25. 14:00

A Bükk hegység déli lábánál fekvő Eger városa a magyar történelemben mindig jelentős szerepet játszott. Szerencsére napjainkban már nem az ostromok miatt kerül a figyelem középpontjába.

A korabeli oklevelek szerint Szent István király alapította meg az egri püspökséget, amelynek fennhatósága egészen a Kárpátok hegyláncáig terjedt. Korai menedékvára a felsőtárkányi Várhegyen emelkedett, míg az egyházi központja a jelenlegi meredek dombtetőn. Az eleinte kisméretű körtemplom mellé az évszázadok alatt húzták fel a gótikus székesegyházat, amelybe 1204-ben temették el Árpád-házi Imre királyt. A tatárjárás során súlyosan megsérült az egyházi épületegyüttes is. A tragédián okuló egyházfő utasítására erős kőfalakkal vették körbe az újjáépített templomot, amit a 15. században a legjobban támadható Almagyar-hegy felől még egy külsővárral is védelmeztek.

Nézzen a várról légifotókat a Civertan oldalán!

A török hódítás fenyegető rémére a bécsi Haditanács Dobó Istvánt nevezte ki várkapitánnyá. A főtiszt erős kézzel hajtotta be a környező területek lakosságától a helyőrség zsoldját, a lehetőségekhez képest korszerűsítette az ágyúkkal vívott hadászati szabályok szerint a korábbi elavult védőműveket. Ali budai pasa serege a szolnoki várat elfoglaló csapatokkal egyesülve 1552. őszén támadt rá a mintegy 1800 keresztény védőre. Bár a 40 ezer főnyi ostromló sereg erős tüzérsége rommá lőtte a falakat, de a viharos erejű gyalogsági rohamokat sorra visszaverték a halálra szánt egri hősök, akiket még a várba szorult asszonyok is segítettek a falakon. Bornemissza Gergely deák fortélyai miatt a földalatti aknákat ásó pogányok robbantási kísérletei is sorra csődöt mondtak. Végül 33 napi viadal után a török vezérek kénytelenek voltak kiadni a visszavonulási parancsot, így Eger vára október 17-én felszabadult az oszmán hadak alól.

Ostrom 1596-ban

A romokban heverő várfalak helyreállítására a munkálatok azonnal elkezdődtek
, de a hatalmas területet övező végvár teljes mértékben sohasem épült ki az anyagi erőforrások hiánya miatt. A második török ostrom már nem él úgy a történelmi emlékezetben, pedig 1596-ban egy évszázadra eldőlt a környező vidékek sorsa, amikor III. Mohamed szultán óriási serege viszonylag könnyűszerrel elfoglalta a várat a harci értékben erősen demoralizálódott keresztény helyőrségtől. A török hódoltság észak felé tovább már nem terjedt, a környező kisebb várak, mint Sirok, Cserépvár és Szarvaskő képezték az előretolt védőállásait.

Régi képeslapon

Visszafoglalására csak a 17. század vége felé
került sor. Mivel a bécsi Hadvezetés belátta, hogy a jól felszerelt egri török végvár ostroma iszonyatos véráldozatokkal járna, inkább a lassúbb kiéheztető blokád mellett döntöttek. Az egérfogóba került oszmánok többször is kitörtek, hogy feltöltsék kiürülő raktáraikat. Az egyik ilyen összecsapás során esett el az utolsó egri pasa, kinek elrejtett kincseiről azóta is él a legenda a néphagyományban. Eger végső felszabadulása 1687. december 17-én történt, a kivonuló törökök közül sokan a városban maradtak és kikeresztelkedve polgári tevékenységet választottak maguknak.

Még több fotó a várról - nézze meg!

A Haditanács 1701-ben lerombolásra ítélte az egri külsővárat
, melyet puskaporral felrobbantottak, anyagát felhasználva lakóházak építésére. Utolsó katonai szerepét a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcban viselte, amikor az ostromágyúk nélküli felkelők csak hosszas blokád után tudták elfoglalni. A későbbi időszakban falai egyre megfogyatkoztak, a gazdátlan védőművekből szekérszámra vitték el a köveket a városlakók. Sanyarú sorsán csak a közelben lakó Gárdonyi Géza író feledhetetlen remekműve, az Egri Csillagok országos sikere után kibontakozó lelkes kezdeményezés fordított. Pataki Vidor egri tanár szervezésében régészeti feltárások kezdődtek a romoknál, amiket az 1960-as években korszerű műemlékvédelmi helyreállítások követtek. Az egri hősök halhatatlan dicsőségét hirdető erődítmény azonban még sok emberöltőnyi munkát ad az utókor számára.

A vidéki múzeumok közül továbbra is az egri Vármúzeum vezet a látogatottság terén, így felsorolni is sokáig tart, hogy milyen kiállításokat láthatnak az ide látogatók. Az egykori püspöki Palotában az erődítmény históriájában merülhetünk el, míg a Képtárban régi festők nagybecsű műveit szemlélhetjük meg. Avatott idegenvezető társaságában juthatunk le Kazamatákba, de a középkori szörnyűségek iránt fogékonyabbak a Kínzókamra borzalmain is kellőképpen retteghetnek. Újabb létesítmények a középkori pénzverés fortélyait bemutató Pénzverde, valamint a helyreállított Dobó-bástya belső termeiben felállított, a világ országainak fegyvereit bemutató gyűjtemény.

Megközelíthetőség

Tervezze meg útját a T-Online Térképpel!

Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma