Hétvégi várkalauz: Nógrád

2006. július 7. 14:44

Nógrád vára - a magyar történelem ezeréves néma tanúja - öregtornyának messziről látható csonkjával várja a távoli múltra kíváncsi látogatókat.

A Börzsöny hegység területén az egyik nagyfennsíkú hegyet koronázza - a magyar történelem folyamán jelentős hadi szerepet betöltött - nógrádi vár. Az István király alapította Nógrád királyi vármegye központját képező korai erősség alakjáról - alapos régészeti feltárás hiányában - nem tudunk semmit. Az országosan végzett kutatások alapján feltételezhetjük, hogy itt is egy gerendákból alkotott rekeszes kiképzésű, földdel kitöltött sáncokkal védelmezett ispánsági várral állhatunk szemben. A fennsíkot elfoglaló középkori erősség területe 0,91 hektár, tehát a közepes nagyságú várakhoz tartozott.

Nézzen a várról légifotókat a Civertan oldalán!

A síkságból 50 - 60 méterre kinyúló, egyébként 286 méter magas hegy tetején az első - máig fennmaradt kőépületeket csak a 15. század második felében, Báthory Miklós váci püspök birtoklása idején emelték. Ekkoriban készült el az a nagyméretű, három emelet magas öregtorony, aminek csonkja napjainkig messziről jellegzetessé teszi a nógrádi várromot. Falsarka erőteljesen armírozott, falán két csúcsíves ablak faragott kőkáváinak maradványa és belső felének téglából épített kandalló-füstcsatornája látható. A téglalap alakú torony mellett Jacobus Tragurinus itáliai építőmester emeltetett reneszánsz díszítéssel ellátott, kényelmes palotaszárnyat, amit a fennsík többi részétől mély szárazárokkal választottak el. Szerepel még a régi írásokban Mátyás király udvari építészének Giovanni Dalmatának a neve is. Ugyanekkor fúrták a 30 láb mélységű kutat is. A nagyszabású építkezések végét az 1483-as évszámmal jegyzett, sárkányos, farkasfog díszítésű Báthory címer jelzi, amit az 1949-es feltárás alkalmával találtak a belsővár feltöltődött árkában. Nagy valószínűséggel a bejárat felett lehetett, a nagy erejű robbanás vethette ki eredeti helyéről.

Nypoort 17. századi rézkarcán

A külsővár védelmét eleinte ágyúrondellák
, majd a 17. századtól kezdve ó-olasz típusú bástyák látták el. Mivel három oldalról meredek hegyoldal védelmezte és nem volt a közelében magasabb hegy, ahonnan belőhette volna az ostromlók tüzérsége, jelentős erősségnek számított a török hódoltság idején. Az igazhitűek serege mégis kétszer is sikeresen elfoglalta. Elsőnek 1544-ben, amikor a közeledő törökök elől kardcsapás futott el a helyőrsége. Visszafoglalására ötven év múlva került sor, amikor a keresztény katonaságnak ötnapi ágyúzással sikerült a védők kitartását megtörni. A XVII. században többször is kaput nyitottak és csatlakoztak a főként magyar katonaságból álló várbeliek a Habsburgok ellen küzdő erdélyi fejedelmek hadjáratához.

19. századi metszeten

Második oszmán megszállása 1663. őszén történt,
amikor 27 napi ostrom után voltak kénytelenek feladni a posztjukat a királyi zsoldosok. A győztes török sereggel tartott Evlia Cselebi diplomata és nagy utazó megfordult Nógrád erősségében is. Leírásában olvashatjuk, hogy: "E várnak környékét négyfelől egy ágyúlövésnyi távolságra alacsonyabb földek képezik, s a mélyebb helyeken mind viruló földek vannak. Azonban a vár maga egy síkság közepén az ég csúcsáig felérő magaslaton a kékes felhőkbe nyúlik fel, s egy tojáshoz hasonló csúcsos vörös sziklán, faragott kőből készült erődítmény, mely mindenfelé híres. Benn a várban egy magas torony van, mely a várra nézve, belső várat képez. Benne a kapitány palotáján, a raktárakon és a hadi szertárakon kívül más nincs. Eme vár körül vágott sziklaárok. Ebbe a belső várba egy délre néző kis kapu nyílik, amely előtt deszkahíd, amit csigákkal minden éjjel felhúznak, s a kapuhoz csatolnak."

Az 1685. augusztusi nyári vihar alkalmával villám csapott
a belsővár magas öregtornyába, felrobbantva az ott tárolt puskaport. Az óriási robbanás teljesen megsemmisítette a belsővárat, ezzel gyakorlatilag védhetetlenné téve a végvárat. Török helyőrsége, mit is tehetve mást, kivonult falai közül és a budai várba masírozott el. Ezzel katonai jelentőségét végleg elvesztette, falait a könyörtelen több évszázados időjárás és a környékbeli lakosság bontó kezei fogyasztották. 1949-ben kisméretű ásatást végeztek a belsővár árkában, de a helyreállítás kibontakozására az 1997-es esztendőig várni kellett. Ebben az időszakban egészült ki az Új-olaszbástya, kapott védőtetőt a kerek rondella és ekkor állították fel az országzászlót is.

Megközelíthetőség

Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. nyári száma