Hétvégi várkalauz: Szendrő

2006. október 6. 14:00

A 16. század közepén a török előretörése miatt várépítési láz tört ki Magyarországon, ennek során készült el Szendrő német vára is.

A Bódva folyó völgyében már a 14. század óta létező szendrői Alsóvárat a királyi fegyveresek a Bebek családtól 1566-ban egy ostrom során foglalták el, mivel Ferenc úr az ellenpárti János Zsigmondot támogatta. A kicsiny magánvárat azonban a helyszínre érkező hadmérnökök alkalmatlanak találták nagyobb létszámú helyőrség elhelyezésére, ezért inkább a felette emelkedő 224 méter magas Várhegyet jelölték ki az új erőd számára.

Nézzen a várról légifotókat a Civertan oldalán!

A korabeli feljegyzések szerint a nagyszabású munkálatok 1578-ban kezdődtek el, amihez az élőerőt a környékbeli vármegyékből kirendelt jobbágyok robotja, vagyis ingyenmunkája jelentette, akik szekereikkel ide fuvarozták a hatalmas mennyiségű követ és faanyagot is, míg a szakmunkákat a pénzel fizetett építőmesterek, ácsok és egyéb mesteremberek végezték el. A munkát Cristoforo Della Stella itáliai hadmérnök hangolta össze. A két évtizedig tartó építkezéseket már királyi helyőrség vigyázta, akik természetesen a védelem feladata mellett igyekeztek minél nagyobb zsákmányt elragadni a "pogányoktól". Így került sor például 1599-ben a török uralta Szolnok városának kirablására, amikor a végváriak egy petárdával még a várkaput is fel akarták robbantani, de végül a törököknek ágyúlövésekkel sikerült őket elriasztaniuk.

Szendrő végvára, mint a hadászatilag és gazdaságilag is jelentős Kassa városának déli előretolt védőhelye a további időszakban is jelentős szerepet játszott, helyőrségét egy 1607-es zsoldlista szerint 200 huszár, 300 gyalogos hajdú és 12 tüzér alkotta. A 17. század folyamán a Habsburgok ellen indított hadjáratokban Bocskai István, majd Bethlen Gábor és I. Rákóczi György seregei is igyekeztek elfoglalni.

1664-es metszeten

Az utolsó katonai jellegű események 1703 őszén történtek, amikor a II. Rákóczi Ferenc zászlaja alatt küzdő felkelők ostromágyúk híján kiéheztető blokád alá vették a biztos menedék mögé húzódó császári katonaságot. A zárlat majdnem egy esztendeig tartott, mire az élelmiszerkészletét teljesen felélő idegen katonaság kénytelen volt feladni posztját, ezért cserében szabadon elvonulhatott. A fejedelem ekkor úgy ítélte meg, hogy Szendrő elvesztette stratégiai szerepét, ezért 1707-ben parancsára felrobbantották falait, melynek köveit az eltelt évszázadok alatt szinte teljesen széthordta a környező vidékek lakossága a lakóházainak építésére.

Még több fotó a várról - nézze meg!

Az 1997-ben kezdődött régészeti feltárások során a nagyterületű, egykoron öt olaszbástyával tagolt vár területén napfényre kerültek az itt élt fegyveres katonák mindennapjairól árulkodó leletek, mint például a fából készült lakóházak nyomai, bennük vegyes mázas kályhacsempékkel, holland és török jellegű cseréppipákkal, fegyver és szerszámmaradványokkal. A helyreállítás során az egyik olaszbástyát egészítették ki részben, míg a többi védőmű feltárása az anyagi lehetőségek függvényében a jövő feladatát jelenti.

Megközelítés

Tervezze meg útját a T-Online Térképpel!
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma