Hétvégi várkalauz: Füzér

2006. június 2. 10:45

Képzeletünkben általában hatalmas sziklákon trónoló kővárakként élnek a középkori erősségek. Nos, ennek tipikus példáját adja a Zempléni hegységben emelkedő Füzér vára.

A füzéri erődítmény korai épületeit még a tatárjárás előtti korszakban emelték, így a korai kőváraink közé tartozik. Olyan szépre sikeredett a vár, hogy Árpád-házi II. Endre királyunk más birtokért cserébe rögvest megszerezte magának. Egy 1264-es oklevélből tudni, hogy királyi sereg ostromolta az engedetlen István herceg hatalmában lévő erődítményt, de mindhiába, mert Mihály várnagy és katonasága vitézül megvédelmezte. A jutalma nem is maradt el, a trónra lépő V. István király neki adományozta a kővárat minden hozzátartozó jobbágyfaluval egyetemben.

Képeslap 1905-ből

A XIV. század elejének anarchikus belháborúiban
Füzér várát a zempléni kiskirály, Aba Amadé nádor fegyveresei szállták meg. Uralmának csak a győztes rozgonyi csata után előrenyomuló Anjou Károly király vetett véget. A továbbiakban az abaúji királyi ispán igazgatta, mígnem Luxemburgi Zsigmond magyar uralkodó a pártjához tartozó Perényi bárónak adományozta oda. Nekik köszönhetjük az erődítmény legszebb épületét, a gótikus ablakokkal ékes várkápolnát.

Nézzen a várról légifotókat a Civertan oldalán!

A XVI. századi török hódítás
ugyan idáig nem tört előre, de a Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd királyok közötti belháborúban többször is gazdát cserélt. Földesurai igyekeztek a korszerű harcászati elveknek megfelelően megerődíteni, olaszbástyával övezték a várkaput, de ennek ellenére már nem számított fontosabb katonai helynek. A legtöbb esetben kardcsapás nélkül feladta őrsége a felvonuló ellenséges seregnek. Bár a történelmi igazsághoz hozzátartozik, hogy a legtöbbször az erdélyi hadak masíroztak a közeli Kassa városa felé, hogy hadjáratot indítsanak a Habsburg császári és királyi ház uralma ellen. Így Füzér falai Bocskai István, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György erdélyi fejedelmek vitéz seregeit látták megérkezni.

Még több fotó a várról - nézze meg!

Mint uradalmi központ szolgálta a birtokosait
, a korabeli feljegyzések szerint utolsó zálogbirtokosa Bónis Ferenc zempléni középnemes volt. Szerencsétlen módon belekeveredett a Wesselényi-féle császár elleni összeesküvésbe, amit kegyetlenül megtoroltak, így Ferenc úr feje is a porba hullott a pozsonyi városháza előtt. Füzér várát Strassoldo kassai generális gyújtatta fel, hogy ne szolgálhasson az egyre szaporodó felkelők menedékhelyéül. A következő évszázadokban már a kegyetlen időjárás viharai és a környékbeli lakosság bontó keze omlasztotta az egykor szebb napokat látott erődítményt. Felfedezték a romantikus tájképeket alkotó vándorfestők, így a XIX. században erre járt Thomas Ender osztrák művész is.

A Károlyiak később megbízták
Lux Kálmán budapesti építészt, hogy a legsürgősebb állagmegóvásokat végezze el, de az igazi munkálatok csak az 1970-es évektől kezdődtek el. Ekkor Feld István és Juan Cabello régészek vizsgálták a maradványokat. Hosszabb szünet után Simon Zoltán vezetésével nagyarányú munkálatok indultak be, amik napjainkban is tartanak. Az elmúlt években nagyon sokat tettek a műemlékvédelmi szakemberek a várrom feltárásáért és helyreállításáért. Közben megalakult a helyi lakosság lelkes tagjaiból a füzéri várbarátok szervezete, akik nyaranként színes forgatagú várjátékokkal idézik fel a vár ódon históriáját.

Autóval közvetlenül a község házai melletti parkolóig juthatunk el, majd innen tovább kényelmes sétaút vezet fel a hegynyeregbe. A régészeti feltárások itt hozták napvilágra az egykori alsóvár épületeinek maradványait, a távoli régmúltban a várbeliek ezen a helyen tartották lovaikat és a környékbeli jobbágyfalvak által beszolgáltatott élelmiszereket. Bátran vágjunk neki a sok évszázados időjárás által megszabdalt sziklalépcsősornak, a belépőjegyet a helyreállított kaputorony alatt lehet megváltani.
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma