110 éve kezdődött az első újkori olimpia
2006. április 6. 10:00
Korábban
Athéntól Athénig
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság a görög diplomata Demetriosz Vikelasz vezetésével alakult meg, s a testület úgy döntött, hogy az új olimpiákon valamennyi nemzet sportolói részt vehetnek. A görög hagyomány miatt az első versenyeket Athénbe, a következőt Coubertin tiszteletére Párizsba tervezték, majd négy évenként más-más ország nagyvárosába. A mozgalom jelszavát a pacifista Didon atya fogalmazta meg: Citius, altius, fortius - azaz: Gyorsabban, magasabbra, erősebben.Az első újkori olimpián, 1896. április 6-15. közt 11 európai ország: Nagy-Britannia, Bulgária, Dánia, Svájc, az Osztrák-Magyar Monarchia, Görög-, Német-, Olasz-, Svéd- és Franciaország sportolóin kívül részt vett az Egyesült Államok, Ausztrália, Chile és Egyiptom is, 245 férfi versenyző küzdött a kilenc sportág: atlétika, birkózás, sportlövészet, súlyemelés, kerékpár, torna, tenisz, úszás és vívás 43 aranyérméért.
A modern olimpiák első bajnoka az amerikai hármasugró James Connolly lett, az első magyar aranyérmet Hajós Alfréd szerezte, aki a 100 méteres és 1200 méteres gyorsúszásban is győzött. Dáni Nándor 800 méteres futásban második, Kellner Gyula maratoni futásban, Szokoly Alajos 100 méteres futásban harmadik lett. A játékokon az Egyesült Államok 11, a görögök 10, a németek 7, a franciák 5, az angolok 3, Magyarország, Ausztrália, Ausztria 2-2, Dánia és Svájc 1-1 aranyérmet nyertek.
A görög miniszterek korábban mindent megtettek a vállalkozás megbuktatása érdekében, ám a siker nyomán azt akarták, hogy a játékok rendezése végleg Görögországban maradjon - ezt azonban Coubertin-nek sikerült megakadályoznia. Az ókori eszme, a háború felfüggesztése a versenyek alatt idővel visszájára fordult: az olimpiák a két világháború idején szüneteltek. A berlini versenyeket 1936-ban a náci propaganda színhelyévé tették, 1972-ben Münchenben a terrorizmus is betört a sport világába, az 1980-as moszkvai és az 1984-es Los Angeles-i olimpia pedig a két világhatalom bojkottjáról emlékezetes. A mozgalom mégis fennmaradt, s az emberiség legnagyobb közös vállalkozása lett, a versenyzők száma egy-egy alkalommal tízezer fölé nőtt. Athén, az első újkori játékok városa 2004-ben a 28. olimpiát is megrendezhette.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma, Sajtóadatbank)
Támogasd a szerkesztőségét!
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
- Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
- Rudolf, a trónörökös halála
- A csalogány és a csalogányvadászok
- Marie Curie és a „rádiumlányok”
- Kivégzésük előtt mondták
Legfrissebb
Legolvasottabb
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak 15:05
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete 14:20
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban 13:20
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma 09:51
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára 09:50
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi 08:20
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár tegnap
- Csak az anyasággal válhattak szabad nőkké a szultán ágyasai tegnap