Aszklepiadész, az ókori Beckham

Dr. Jason König, a St. Andrews Egyetem kutatója az ókori Görögország sportjáról szóló kötetet összeállítva fedezte fel, hogy az egyik római sportoló, Marcus Aurelius Aszklepiadész szinte élethosszig tartó sikert tudhatott magának. A rómaiaknak - köztük Aszklepiadésznek - a 181-es olimpián aratott győzelmeit megörökítő kőtáblákat száz évvel ezelőtt találták Rómában.

Aszklepiadész 25 évesen vonult vissza a pankrációban veretlen karrierje után. A második századi feliratok szerint sok ellenfele annyira tisztelte a sportolót, hogy már az összecsapás előtt feladták a mérkőzést.

König professzor most megjelenő könyvében (Atlétika és irodalom a Római Birodalomban) írja: "Aszklepiadész a tökéletes példa arra, hogy az ókori világnak is voltak sportcsillagai. Ez az atléta például a Földközi-tenger egész térségében ismert ember volt - előbb mint sportoló, később mint politikus is. Úgy jellemezhetnénk a legjobban: ő volt az ókori világ David Beckhamje."

Gerelyhajítók

Annyi szobor, mozaik és festmény örökítette meg Aszklepiadészt, hogy König úgy véli: a maga korában sok költőnél és filozófusnál is híresebb lehetett. A kőtáblák hosszan és részletesen zengik az atléta sikereinek történetét. Aszklepiadész nem csak az olimpiai játékokon, hanem szerte a Római Birodalomban sikeres sportoló volt. A kőtáblák felsorolják mindazon városokat, melyek polgárjogot adtak az atlétának.

Csak egyvalami nem derül ki belőlük: az, hogy a birodalom legnagyobb sportolója miért hagyott fel oly fiatalon a versenyzéssel. A kutató is csak találgatásokba bocsátkozhat: talán megfélemlítették, talán kényszerítették. Az is lehet, hogy valamilyen botrány miatt volt kénytelen búcsút mondani a versenypályáknak. Természetesen a legegyszerűbb ok is szerepet játszhatott a döntésében: az, hogy elfáradt, és megelégelte az erőfeszítéseket.