Görög kultúra Magyarországon, avagy az egyesült Európa előhírnökei
2008. március 27. 18:00
Görögség és a görög kultúra a Kárpát-medencében címmel nyílt kiállítás Budapesten, az ELTE Egyetemi Könyvtárának dísztermében.
Korábban
A forradalom kezdete Görögország nemzeti ünnepe, ehhez kapcsolódva nyitják meg a kiállítást - hangsúlyozta Dimitriosz Kipreosz, a Görög Köztársaság budapesti nagykövete. Kiemelte, hogy a görög kulturális és tudományos, valamint kereskedelmi jelenlét a történelmi Magyarországon szinte megelőlegezte a mai egyesült Európa szellemi világát.
E szellemiség öltött testet a Zavirasz-könyvtárban, amelynek értékes darabjai láthatók a könyvtár dísztermében. Zavirasz György, Makedóniából származó görög kereskedő a 18. század derekán érkezett Magyarországra, a déli országrészben tevékenykedett. Nemcsak a kereskedelem érdekelte, a kalocsai piaristáknál teológiai és filozófiai tanulmányokat folytatott.
Sokféle érdeklődése mutatkozik meg az általa összegyűjtött könyvekben, amelyek között teológiai, nyelvtudományi és természettudományi kötetek egyaránt voltak. Több nyelven beszélt: németül, franciául, a mai Európai Unió fontos nyelvein, bátran tekinthető az európai polgár korai előképének - állítják a kiállítás rendezői: Glaser Tamás és Tóth Péter.
Glaser Tamás azt is elmondta, hogy Zavirasz élete az 1810-es, 1815-ös évekig követhető nyomon, halálának pontos ideje nem ismert. Közvetlen leszármazottja nem volt; úgy rendelkezett, hogy a pesti görög egyház kapja meg könyvtárát. Kikötötte: az anyagot tartsák egyben és az legyen alapja az itt élő görög ifjak számára létesítendő közkönyvtárnak. Óhaja csak kis részben teljesült, mert a könyvek több mint egy évszázadon át rendezetlenül kallódtak, a pesti görög egyházban őrizték a kötetek, kéziratok többségét. Az épületrész a második világháború alatt megsérült, így került az anyag a bölcsészkarra letétbe.
1995 óta a Zavirasz-gyűjtemény zömét a kecskeméti Görög Kulturális Központ őrzi, de - mint Dimitriosz Kipreosz is megerősítette - a fő cél a gyűjtemény kallódó darabjainak megtalálása és a könyvtár egyesítése. Ehhez azonban megfelelő helyet kellene találni. A gondozás, különösen, ha az intézmény körülményei javulnának, az ELTE Egyetemi Könyvtárának feladata lehetne - vélte a nagykövet. Hudecz Ferenc, az ELTE rektora és Szögi László hozzáfűzte, kellő kondíciók mellett készen állnak a teljessé vált Zavirasz-gyűjtemény fogadására. Annál inkább - hangsúlyozta a rektor -, mert az újgörög nyelv és irodalom oktatása 1848 óta honos a budapesti bölcsészettudományi karon.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


ősz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
- Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
- Rudolf, a trónörökös halála
- A csalogány és a csalogányvadászok
- Marie Curie és a „rádiumlányok”
- Kivégzésük előtt mondták
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” 13:34
- Hirosima és Nagaszaki nélkül: Egy alternatív világrend képe 12:34
- A Hohle Fels vízimadara, a figurális művészet hajnala 11:12
- Ferenc pápa rajong a történelemért és az irodalomért 10:49
- Tréfás pillanatok bolondok napjára 09:50
- Titokzatos bronzkori lelet: 3500 éves tőröket találtak 09:05
- A gúnynév, amit komolyan vettek: a „Legyőzhetetlen Armada” 08:13
- Hannibál ostroma, mely lángra lobbantotta Róma haragját tegnap