Kárpátalja, a többször gazdát cserélt térség

Kárpátalja ezeréves magyar története

Kárpátalja területe a magyar királyság megalakulása óta a magyar állam részét képezte egészen 1918-ig. A terület az Árpád-házi királyok uralkodása során feltehetőleg a dukátus (a trónörökös kormányzása alatt álló terület), vagyis a hercegség része volt, amely az ország egyharmadát jelentette. Ennek megszüntetése után - Könyves Kálmán uralkodása alatt - a térség ismét a király tulajdonát képezte, majd az utolsó Árpádok idején meggyengülő királyi hatalmat kihasználva az ország tartományurai mind több vármegyét kezdtek birtokba venni. Az ország északkeleti régióját, benne Kárpátalját az Abák családja foglalta el. Fennhatóságuk itt egészen addig tartott, amíg Károly Róbert le nem győzte őket az 1312-es rozgonyi csatában és újra királyi tulajdonba nem vette a területet.

Komoly változások Kárpátalja tekintetében a 16. században történtek, a török hódítás következtében ugyanis három részre szakadt Magyarország. Létrejött az ország északi és nyugati sávjában a Királyi Magyarország, ennek szomszédságában az ország középső részén a Hódoltság, illetve keleten az Erdélyi Fejedelemség. A térség a Magyar Királysághoz és ezzel a Habsburg Birodalomhoz tartozott, de a harmincéves háború alatt (1618-1648) Bethlen Gábor erdélyi fejedelem sikereinek eredményeként megkapott II. Ferdinánd német-római császártól hét felső-magyarországi vármegyét, amelybe beletartozott Kárpátalja is. Bethlen halála után a területet az erdélyi trónon őt követő I. Rákóczi Györgynek is sikerült megtartania, majd az ő halálát követően ismét a Habsburgoké lett a Magyar Királyság részeként, amiben egészen 1918-ig nem is történt változás.

Mindez idő alatt a régió a magyar történelem számos jelentős eseményének vált helyszínévé. A hagyomány szerint Árpád vezér a Vereckei-hágón át vezette a honfoglaló magyarokat a Kárpát-medencébe, és 1241-ben Batu kán ugyanitt, az akkor Orosz-kapunak nevezett átjárón keresztül támadta meg az országot tatár seregével. Kárpátalja egy része (Ung, Ugocsa és Bereg) a 17. században Thököly Imre fejedelemségének részét képezte, akinek felesége, Zrínyi Ilona, „Európa legbátrabb asszonya” Munkács várát évekig védte az ostromló Habsburg csapatoktól.

A török uralom alól felszabaduló országban a Habsburg Birodalom igyekezett az önállóságot szűkre szabni, így Kárpátalja a függetlenségért vívott Rákóczi szabadságharc bölcsője lett. Az itt élők az 1848-49-es szabadságharcból is kivették részüket, együtt az itteni, a magyarokkal szimpatizáló és a területen már az Árpádok alatt megjelenő ruszinokkal.

1. Kárpátalja ezeréves magyar története
2. A változások kora – a csehszlovák felügyelet
3. Ismét Magyarország a gazda
4. Kárpátalja a második világháborúban
5. Ukrajna részeként

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2015

• Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
• Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
• Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban 
• A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
• Rudolf, a trónörökös halála
• A csalogány és a csalogányvadászok
• Marie Curie és a „rádiumlányok”
• Kivégzésük előtt mondták