Kárpátalja, a többször gazdát cserélt térség

Ukrajna részeként

1991. augusztus 24-én Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa elfogadta a függetlenséget kimondó okmányt, majd ez év decemberében megerősítő népszavazást tartottak, amelyben a választók több mint 90%-a az ország függetlensége mellett döntött. Még ebben a hónapban kimondták a Szovjetunió megszűnését is, az egykori tagköztársaságok tehát Ukrajnával együtt önálló állammá váltak.

A korábbi viszontagságos évtizedek következtében a magyarok hivatalos lélekszáma Kárpátalján folyamatosan csökkent. Az 1990-es évek elején, immár az Ukrán Köztársaság részeként a számuk nagyjából százötvenezerre volt tehető, ami a 2001-es népszámlálásig pár ezer fővel kevesebb lett.

Ukrajna és Magyarország diplomáciai kapcsolatfelvételére az ukrán referendum után pár nappal került sor, a két ország viszonyát az 1991. december 6-án Kijevben aláírt szerződés határozta meg, amely a jószomszédság és az együttműködés alapjairól szólt. A magyar parlament a sokak által akkor és azóta is támadott alapszerződést 1993-ban ratifikálta. A szerződés a térség stabilizálását és a kisebbségek alapjogait volt hivatva biztosítani azzal, hogy kijelenti, a két állam közötti határt mindkét fél megváltoztathatatlannak tekinti, a területi követelésekről pedig lemondanak, illetve rögzíti azt is, hogy a nemzeti kisebbségek nyelvi, kulturális és vallási identitásának megőrzéséhez megteremti az ehhez szükséges feltételeket.

Az alapszerződést az országhatáron belül sokan azért bírálták, mert érvrendszerük szerint Magyarország ezzel végleg lemondott Kárpátaljáról, míg a kárpátaljai magyarság azt nehezményezte, hogy a tárgyalásokból kimaradtak, megkérdezésük nélkül döntöttek jövőjükről. 

1. Kárpátalja ezeréves magyar története
2. A változások kora – a csehszlovák felügyelet
3. Ismét Magyarország a gazda
4. Kárpátalja a második világháborúban
5. Ukrajna részeként

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról