2020. ősz: Hiúságunk története
ITT támogathatsz bennünket

Zöld főváros: Budapest parkjai

2020. július 13. 16:12 Szende András

A Margit-sziget

A jelentős történeti múlttal rendelkező sziget 1790-ben vált a Habsburgok magyar ágának birtokává. József nádor, aki hivatásos kertész is volt, 1805-ben kezdte meg a sziget tervszerű vezetését alcsúti uradalmával párhuzamosan, Tost Károly királyi főkertész irányításával. Ekkor épült a középkori ferences kolostor oldalfalához a nádori nyaraló, valamint ebben az időszakban ültették a ma is meglévő hatalmasra nőtt platánfákat.

A szigetet a nádor örököse, József főherceg fürdőteleppé kívánta fejleszteni, ekkor létesült Ybl Miklós tervei szerint a fürdő, több villa, a kis és a nagy szálló. Mára az együttesből csak az utóbbi épület áll. A fürdőtelepi koncepcióhoz kapcsolódva egyesítették a Margit-szigetet a Festő- és a Fürdő-szigettel, így alakult ki a park mai, mintegy százhektáros területe.

A főváros 1908-ban vette meg a szigetet a családtól, de 1919-ig csupán belépőjeggyel lehetett bemenni, a Margit híd bejárójának elkészültéig természetesen csak csónakkal. A II. világháborúban jelentős károk érték a Margit-szigetet, ekkor pusztult el a már említett fürdőtelep jelentős része.

Az átvétel óta eltelt évtizedekben számos sport- és szabadidős létesítménnyel gazdagodott a fővárosiak, elsősorban a budaiak és az újlipótvárosiak talán legkedveltebb parkja. Így többek között szabadtéri színpad, szállodák, futókör, japánkert és zenélő szökőkút várja az idelátogatókat.

A Népliget

A főváros nagy parkjainak mostohagyermeke a kiegyezés után, 1870-ben született, helyén korábban csak a futóhomok megkötésére telepített akácos volt. A csatlakozó városrészek, Külső-Ferencváros és Kőbánya, valamint a Tisztviselőtelep jellege miatt a park elsősorban a munkásosztály és a kispolgárság szórakozását, felüdülését szolgálta, szemben az elegánsabb Városligettel és Margit-szigettel.

Így jött létre a terület jellegzetességének számító Mutatványos tér a Vurstlival, vagy a számos munkásrendezvénynek is otthont adó Nagyvendéglő. A területet a főváros Räde Károly főkertész tervei szerint igényesen alakította ki, a feltáró utak mentén máig meglévő platánsorokkal. A park jellegzetes színfoltját adták a harmincas évektől a nyolcvanas évekig megrendezésre kerülő autó- és motorversenyek.

A területet igencsak megviselték a II. világháborút követő kemény telek: a faállomány nagy részét eltüzelték. Ma számos sportlétesítmény tagolja a kissé elhanyagolt állapotú parkot, de várható, hogy a környező épületek restaurálása, így az Eiffel-csarnok megújulása vagy a Közlekedési Múzeum új épületegyüttesének elkészülte segítheti ennek az értékes területnek a megújulását és újrafelfedezését.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
A Városligeti-tó 1896-banA margitszigeti fürdőépület
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Olvasta már?
Bezár