Wesselényinek köszönhetően követelt "csak" 153 áldozatot a nagy pesti árvíz
2019. március 13. 13:09 MTI
181 éve, 1838. március 13-án éjjel tört Pest-Budára a magyar főváros történetének legnagyobb és legpusztítóbb árvize. A Belvárosban 203, a Ferencvárosban 260, a Józsefvárosban 216 centiméter magasan álló víz Pest 4254 házából 2281-et döntött össze, Budán 601 épület vált romhalmazzá, az anyagi kárt csillagászati összegre, 22 millió pengőforintra becsülték.
Korábban
A szabályozatlan Duna már évtizedek óta hatalmas árvízzel fenyegetett, de a gyarapodó Pest és Buda nem sokat tett a megelőzés érdekében, aminek végzetes következményei lettek. 1837 végén sok csapadék esett, majd hirtelen rég nem látott hideg köszöntött be, s a folyón jégtorlaszok alakultak ki. A Duna 1838. január 6-án elöntötte Buda mélyebben fekvő utcáit, de néhány nap múlva visszahúzódott medrébe.
A pesti tanács a fenyegető jelek láttán „védintézkedésre” szánta el magát: az előző, 1775. évi nagy árvíz szintjét elérő gátakat emeltetett homokból és trágyából. Március elején Bécstől lefelé megindult az olvadás a folyón, de a víz- és jégtömeget a Szentendrei-szigetnél kialakult jégtorlasz napokig visszatartotta. A magas vízállás miatt Budán ekkor egy ideje már csónakon közlekedtek a part menti, alacsonyan fekvő részeken a házak között, amit a pestiek nagy érdeklődéssel szemléltek.
Március 13-án délben a jég töredezni kezdett, és lassan lefelé indult, de a Csepel-szigetnél kialakult, a mederhez fagyott jégtorlasznál megakadt. A visszaduzzadt jeges ár este tíz órakor átcsapott a Vigadónál emelt töltésen, éjfél felé átszakította a váci, hajnalban pedig a soroksári gátat is. A három irányból érkező víztömeg átrohant Pesten, kiöntve a lakókat, összedöntve a külvárosi vályogházakat.
A helyzet veszélyes voltát átlátó Wesselényi Miklós báró, „az árvízi hajós” vezetésével az áldozatokat napokon át csónakokkal mentették, illetve látták el élelemmel, ezért követelt az elemi csapás „csak” 153 áldozatot. A katasztrófa idején a később oly gyászos emlékezetű Újépület és a Ludovika is jó szolgálatot tett, ide helyezték el a kimentettek zömét.
A Csepel-szigeti jégdugó két napig tartotta vissza a vizet, majd március 15-én éjjel megmozdult, de a jég Budafoknál ismét megakadt. Az újabb vízlökés 929 centiméterrel (az addig mértnél másfél méterrel magasabban) tetőzött, a pestiek ekkor élték át a legszörnyűbb órákat. A felgyülemlett hatalmas víztömeg végül a Duna bal partján távozott, 20 kilométeres körzetben letarolva mindent, ami az útjába került.
A Belvárosban 203, a Ferencvárosban 260, a Józsefvárosban 216 centiméter magasan álló víz Pest 4254 házából 2281-et döntött össze, Budán 601 épület vált romhalmazzá, az anyagi kárt csillagászati összegre, 22 millió pengőforintra becsülték. A mentés és a károsultak ellátása a résztvevők minden hősiessége ellenére szervezetlenül folyt, csak a nádor fellépése, illetve biztos kinevezése hozott változást.
Az ár levonulása után Pest városa árvízvédelmi szabályrendeletet hozott, az Országgyűlés pedig 1840-ben törvényben szorgalmazta a gátépítést és a Duna szabályozását. Budapesten az utolsó komolyabb árvíz 1876-ban pusztított, a rakpartok kiépülése után már nem volt példa arra, hogy a Duna veszélyeztesse a várost. Az 1838-as nagy árvízre csaknem negyven tábla emlékeztet, a ferencesek belvárosi templomán dombormű emlékezik meg az árvízi hajós, Wesselényi Miklós bátorságáról.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Római Birodalom
- Szökött rabszolgáknak és bűnözőknek is menedéket nyújtottak a római katakombák
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Hatalmi kérdéssé váltak a gladiátorjátékok a Római Birodalomban
- Évszázadok nyomában – Olaszország történelmi látnivalói
- Árulók árnyékában: Julius Caesar valódi merénylői
- A tökéletes naptár nyomában: a szökőnap története
- De pontosan mit is adtak nekünk a rómaiak?
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János 19:05
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd 16:05
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa 15:05
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán 12:20
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap