Véres kötszer a csatamezőn – erre számíthatott a harcban megsérült római legionárius
2018. április 19. 13:29 Múlt-kor
Korábban
Véres munka
A korabeli sebészeti ismereteket legjobban Aulus Cornelius Celsus egykori tábori orvos De Medicina című értekezése foglalta össze. Az elméleti tudáson kívül a gyakorlatra is kitérő munka az egyetlen teljes orvosi szöveg, amely túlélte az elmúlt évszázadok viszontagságait. Mivel a rómaiak vallása nem tiltotta a boncolást, az elhunyt gladiátorok és elítéltek holttesteinek felnyitása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az ókori népek közül a rómaiak tehessenek szert a legszerteágazóbb tudásra az emberi anatómiát illetően. A keringési rendszerek feltérképezése például nagyban hozzájárult a római harctéri sebészet sikerességéhez.
Mindezen tudás azonban haszontalan lett volna a legfontosabb római orvosi újítás, az érszorító nélkül, amelynek segítségével lehetővé vált a vérzés megállítása, valamint a kialakuló sokk elkerülése. Ezen tudás birtokában az ókori orvosok az amputálást is igen magas színvonalon művelték, ami életeket mentett meg. Celsus volt az első szakember, aki kimondta, hogy a még élő szöveteknél kell eltávolítani a kívánt testrészt, s a csontot reszelővel kell simára csiszolni. Archigenes pedig felfedezte, hogy a főbb ereket a beavatkozás során el kell kötni.
A római orvosok a fájdalmas műtétek közben érzéstelenítésre mákból és szkopolamint tartalmazó beléndekből készült krémeket alkalmaztak. Idősebb Plinius műveiben a fehér mandragógát ajánlotta, amelynek hatóanyagai (hioszcin, atropin) a mai sebészeti gyógyszerekben is megtalálhatóak.
Az orvosi eszközök terén sem álltak rosszul a rómaiak, akik munkáját többnyire cserélhető pengéjű szikék, különböző gyűrűk és csipeszek segítették, amelyek olyan kifinomultak voltak, mint bármely fejlett, 18. századi nyugat-európai orvosi rendelőben. A birodalom összeomlását követően ezen eszközök évszázadokra eltűntek az orvosi gyakorlatból.
Ha az orvosnak sikerült megmenteni a katonák életét, a következő feladat a fertőzések megelőzése volt. Még a 19. század közepén is csupán 50 százalék volt a műtéten átesettek túlélési esélye, ez a szám csupán az antiszepszis 1867-es bevezetése után csökkent láthatóan. Celsus egy egész fejezetet szentelt a fertőzéseknek, s ő volt az első szakember, aki leírta a tüneteket. A római sebészetnél megszokott módszer volt a sebészeti eszközök forró vízzel való fertőtlenítése és tisztítása (valamint egyes felszerelések első használat utáni kidobása), amit csak a 19. század végén fedezett fel újra Európa.
A rómaiak által a sebek tisztítására szolgáló ecetes bor egyébként jóval hatékonyabb volt, mint a Joseph Lister 19. századi angol orvos által bevezetett karbolsav. A barbarum nevű erős fertőtlenítő vegyület az elemzések szerint rendkívül jó hatásfokkal tisztította a mély sebeket és csökkentette a fertőzések arányát. A római sebtisztító gyakorlat jelentősen redukálta a tetanusz és az üszkösödés kialakulásának mértékét, akárcsak az egyiptomiaktól kölcsönzött korabeli sebkötözési eljárás, amely során a géz alá mézet tettek, amely a penicillin felfedezéséig a leghatékonyabb baktériumölőnek számított.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
- Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
- A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
- Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
- A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
- Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
- Hétvégi várkalauz: Nagykálló
- Hétvégi várkalauz: Szikszó
- Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
