Vasúton érkezett az első automobil Budapestre
2023. november 30. 17:05 Múlt-kor
Korábban
Elittől az elitig
A Horthy-korszakban az autózás a politikai és gazdasági elit kedvteléseként javarészt Budapestre koncentrálódott. Kezdetben nagyon családias volt az autózók közössége, az utca embere is ismerte, melyik jármű kihez tartozik. Közben a középosztály tagjai is igyekeztek felzárkózni, és a státuszszimbólumot jelentő gépkocsihoz jutni.
A Clark Ádám tér 1917-ben még nem a motorhangtól visszhangzott (Kép forrása: Fortepan/ Tarbay Júlia)
A világháborúk és a gazdasági válság nem volt jó hatással a fejlődésre. A visszaesést érzékelteti, hogy 1945 őszén 5700 személykocsi volt forgalomban az 1938-as 19 ezerhez képest. A motorizáció kezdetben az egyéni szórakozási igényeket szolgálta, ám időközben a gyakorlati szempontok is előtérbe kerültek, voltak, akik már munkájukhoz is használták az autójukat. Idővel a posta, a fuvarozás és a tömegközlekedés is meglátta a motorizációban rejlő lehetőségeket.
Az autózás demokratizálása 1945 után merült fel komolyabban, ám ekkor a dolgozók autóhoz juttatása helyett a tömegközlekedés fejlesztése vált elsősorban jellemzővé.
A kommunista pártelit azonban éppen annyira szerette az autókat, mint az előző rezsim vezetői.. Rákosi Mátyás sofőrjének lenni kifejezetten bizalmi posztnak számított.
A szabadpiac megszűnése és a magántulajdon visszaszorulása is hozzájárult az autótulajdonosok körének szűküléséhez, a gépkocsihasználat ismét egy zárt elit monopóliuma lett. Ráadásul az éjszaka megjelenő fekete autó a csengőfrásszal és az otthonukból elhurcoltak történeteivel együtt a terror jelképévé vált.
Sorakozó a Könyves Kálmán körúton – a legtöbbeknek 1949-ben csak álom maradt az autóvásárlás (Kép forrása: Fortepan/ Kovács Márton Ernő)
Az autóvásárlás lehetősége csak 1956 után nyílt meg, de akkor is csupán egy szűk réteg számára. Új autóhoz leginkább a legjobban fizetett értelmiség, a vállalatvezetők, a tisztviselők felső rétege, az orvosok és mérnökök jutottak.
Az 1960-as években a magántulajdonban lévő gépkocsik száma megugrott, mintegy 80%-ra emelkedett. A Magyar Autóklubnak 1975-ben már több mint százezer tagja volt, és ez a szám a rendszerváltásra 600 ezerre nőtt. Az autóhoz jutás ekkor még nem csak az igénylő pénztárcáját, hanem a türelmét is igénybe vette.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
- Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
- A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
- Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
- A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
- Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
- Hétvégi várkalauz: Nagykálló
- Hétvégi várkalauz: Szikszó
- Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 2024.11.23.