Valós személyek inspirálták a Trónok harca női szereplőit
2015. április 13. 19:01
Az HBO egyik legsikeresebb sorozata, a Trónok harca ötödik évadának nyitórészét ma hajnalban mutatták be világszerte. A filmsorozat George R.R. Martin könyvének fantáziavilágán alapszik, amely azonban valós, történelmi alakokból is merített ihletet a karaktereit illetően.
Korábban
Cersei Lannister - Anjou Mária
A Trónok harca alaptörténete leginkább a középkori rózsák háborúját idézi fel, amely során Anglia két családja, a York- és a Lancaster-ház harcolt egymással a trónért IV. Edvárd király halálát követően több mint három évtizeden keresztül (1455-1487).
Cersei karaktere VI. Henrik angol király feleségére, Anjou Margit személyére hasonlít, akiről a krónikák feljegyezték, hogy szép, szenvedélyes, büszke és erős akaratú, olykor azonban könyörtelen asszony volt. Mindketten fiatalon, egy politikai szövetség megpecsételése érdekében mentek férjhez: Cersei Robert Baratheonhoz, hogy a Lannister- és a Baratheon-ház egyesüljön, míg a francia Valois-házból származó Anjou Margitnak azért kellett életét összekötnie az angol királlyal, hogy a százéves háború véget érhessen.
Cersei azért lehetett Királyvár első embere, mert Robert inkább a vadászatokban és más nők ágyában élte ki igazán magát, míg Margit azért vehette kézbe a gyeplőt, mert férje mentális problémái miatt gyengének bizonyult az uralkodásban. Mindkettejükről pletykálkodtak a közvetlen környezetükben, és főként a gyermekeik legitimitását kérdőjelezték meg: Cerseit a bátyjával keverték hírbe, s az angol királynéról is elterjedt, hogy fia, Edvárd nem az őrület egyre magasabb fokát mutató férje ágyékából származik.
Fiaik erőszakosságukról voltak híresek - Joffrey szadista volt, Edvárd pedig mások lefejezésében lelte örömét -, s mindketten gyötrelmes halállal távoztak e világból: az előbbit megmérgezték, Margit fia pedig a tewkesbury-i csatában halt meg, őt valószínűleg lefejezték.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- A Szent Jobb viszontagságos útjai államalapítónk halálától a végső hazatérésig 11:50
- Egyszerre él zsarnokként és jóságos királyként a magyarság emlékezetében I. Ferenc József 08:50
- A társadalmi konvenciók nem szabhattak gátat az első magyar egyetemi tanárnő karrierjének tegnap
- Az MNL augusztus 20-i nyílt napja a 800 éves Aranybulla előtt tiszteleg tegnap
- A zsarnok apa árnyékában, katonaszökevényből lett filozófuskirály II. (Nagy) Frigyes tegnap
- Meghalt A tengeralattjáró és a Trója rendezője, Wolfgang Petersen tegnap
- Száz órán belül eldőlt a világ első élőben közvetített háborúja tegnap
- Visegrádig tervezték, de az I. világháború megakasztotta a szentendrei HÉV-vonal bővítését tegnap
