Valóban erotikus költészete miatt száműzte Róma császára a költő Ovidiust?
2019. december 3. 16:41 Múlt-kor
Korábban
Korai sikerek
Ovidius Kr. e. 43-ban született Sulmo városában (ma Sulmona, Olaszország), Rómától mintegy 120 kilométerre keletre. Levelei, illetve Tristia (Keservek vagy Szomorúságok) című, már száműzetése idején írt, öt kötetbe gyűjtött versei rengeteg életrajzi adattal szolgálnak a történettudomány számára.
Önmagát már ifjúkorától fogva született költőként írja le: „Önként jött ajkamra, kötött formában az ének” – írja a Tristiában. Ifjúként a birodalom számos szegletét bejárta, majd Athénban tanult.
Ezt követően végképp hátat fordított a hivatalnoki, illetve politikai pályának, helyette Rómába költözött, hogy a verselésnek szentelje idejét. Beleszeretett a városba, a város pedig jól fogadta szerzeményeit.
Első jelentősebb műve a Kr. e. 16-ban elkészült Amores (Szerelmek) című versgyűjtemény volt, amelyben egy Corinna nevű fiatal nővel való kapcsolatról mesél. E versciklusban Ovidius városias, ironikus hangot üt meg, sokak szerint azonban Corinna nem egyszerű kitalált személy volt.
Sidonius Apollinaris, a Kr. u. 5. század galliai püspöke és írója idősebb Juliával, Augustus császár egyik lányával azonosította, akivel szerinte a költő viszonyt folytatott, magára haragítva az uralkodót.
A későbbi korok történészei rendre megcáfolták ezt az elméletet, és a legtöbb szakértő fiktív személynek tartja Corinnát.
Az Amorest követően egymás után jöttek a sikerek Ovidius számára. Következő nagy műve, a Heroides (Hősnők levelei) drámai monológok sorozata, amelyek előadói a görög-római mitológia prominens női alakjai: Dido, Médeia és Ariadné például egyaránt szerelmük rossz bánásmódján keseregnek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
2. világháború
- A hatalmas veszteségek sem állították meg a szovjet hadsereget Sztálingrádnál
- Embertelen körülményekkel szembesültek a budapesti nagy gettó lakói
- Már Pearl Harbor előtt hadba szálltak az amerikaiak a német tengeralattjárók ellen
- A Sztálin elleni harcra buzdított Andrej Vlaszov, de Hitler bizalmát nem nyerte el
- Egyetlen hajót sem süllyesztett el a rettegett német monstrum, a Tirpitz
- Alvilági segítséget is kaptak az amerikaiak a Mussolini elleni harcban
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap
- Előbb filmsztár lett, majd a színpadot is meghódította Törőcsik Mari tegnap
- Átírta a tévétörténelmet Larry Hagman és a Dallas sorozat tegnap